Századok – 1953
Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108
134 ORBÁN SÁNDOR ben, hogy : »A Nemzeti Újság minden erkölcsileg megengedhető határon túlment a . . . jobboldaliságnak a támogatásában, vagy legalább is falazott neki. . .« Sőt arról is írnak e levélben, hogy az alsópapság ». . . világnézetileg sok tekintetben összezavarodott, kül- és belpolitikailag tájékozatlan, sőt korlátozott és primitív, azért a felelősség elsősorban a Nemzeti Újságot terheli.«137 Az egyház vezetői a katolikus pártok, tömegszervezetek és sajtó mozgósításán túl, bizalmasan figyelmeztették papjaikat, »hogy ezekben a sorsdöntő időkben semmiféle olyan mozgalomba ne sodortassanak híveink, mely alkalmas lenne belső nyugtalanságot, széthúzást, vagy rendbontást kelteni.«13 8 A hercegprímás ezt maga is fontosnak tartotta és hangsúlyozta, hogy háború után az irányító »hatalmak« mindenekelőtt »azokra az országokra fognak támaszkodni, ahol nyugalom lesz. Tehát a nyugalmat minden erőnkkel fenn kell tartani . . ,«13 9 Mások a főpapok közül, mint a győri püspök is, a »nyugalom« a fasiszta területrablók hátországának nyugalma biztosítása érdekében egyenesen utasították papjaikat, hogy »a törvényhatóságot . . . hathatósan támogassák . . ,«14 0 Az egyház sajátságos módszereivel is tevékenyen fellépett a függetlenségi harc ellen, amelyekkel aztán a »törvényhatóságok« munkáját kiegészítette és alátámasztotta. Ilyen sajátos és veszélyes módszere volt mindenekelőtt az, hogy világnézeti alapon megkísérelt rést teremteni a magyar hazafiak és a vallásos tömegek között. »Nem lehet nemzeti érdek — hangzik az Egyházi Lapok képmutató fejtegetése — a magyar lelkek elszakítása Istentől és üdvösségüknek bármilyen veszélyeztetése. Nem lehet tehát egy lelkiismeretes magyartól megkövetelni azt, hogy politikai, vagy hasonló szempontokért megtagadja legfőbb kötelességét : az Evangélium hirdetését.«14 1 Az egyházi reakció tehát a »nemzeti érdeket«, a »haza érdekében« való összefogást nem tartotta összeférhetőnek az »üdvösséggel«, a »lelkiismeretes magyarral« és az »evangélium hirdetésével«. A haza megtagadására való felszólításnak ez a formája nem volt más, mint a lelki terror egyik változata, amelyhez azért folyamodtak, hogy a befolyásuk alatt lévő vallásos tömegeket visszatartsák egy fontos politikai akciótól, az ország függetlenségéért vívott harctól. Ezt a mérgező álláspontot tette magáévá az egyház és hirdette a széles tömegeknek. A győri püspök is ezt juttatta kifejezésre, amikor körlevelében azt hirdeti, hogy »... ellensége a magyar hazának és Istennek az is, aki a mai súlyos helyzetet arra használja, hogy a népben nyugtalanságot- és visszavonást szítson . . . « 142 A püspök a »nyugtalanság« és a »visszavonás« szítóin nem kétséges, hogy a háború ellenzőit értette. A tömegek aktív ellenállásának, háborúellenes harcának leszerelésére volt egy másik veszedelmes módszere az egyházi reakciónak, amelyet különösen 1944-ben alkalmazott széles körben. Hogy elködösítse az imperializmus és fasizmus természetét, amely a második világháborút is szülte, hogy elterelje a tömegek figyelmét a háborús bűnösök felelősségéről, egyre azt hangoztatta, hogy a háború az Istenről való megfeledkezés következménye és Isten büntetése 137 VPL. 4708/1944. Szekfü Gyula és mások bíráló levele. 138 Győri püspök körlevele 1943. 39. 1. (melléklet). 139 Magyar Nemzet, 1944 máre. 18. 140 Győri püspök körlevele 1943. 39. 1. (melléklet). 141 EL. 1944 jan. 142 Győri püspök körlevele. 1944. 12. I.
