Századok – 1953
Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108
116 ORBÁN SÁNDOR előretöréshez juttatta«, majd kifejezi reményét az újonnan előretört szélsőjobboldal »felelősségteljes« munkája iránt.4 3 Ezzel mintegy kifejezésre juttatták azt az álláspontjukat, bogy szívesen vennék, ha a nyilasok nem veszélyeztetnék a Horthy-fasizmus »önálló« törekvéseit és teljesen beleilleszkednének a magyar uralkodóosztályok egységfrontjába. Az uralkodóosztályok, a klérus ezt az egységfrontot meg is oldotta. Alapvető véleménykülönbség, amely a magyar reakció belső egységét veszélyeztette volna a háborús felkészülés, a szovjetellenesség és a dolgozó tömegek bilincsbeverése szempontjából, nem volt. * Az imperialista hatalmak külső, szovjetellenes egységfrontja, amelyre a magyar reakció is számított, nem jött létre. A sztálini külpolitika, felismerve az imperialisták egymásközötti objektív ellentéteit, meghiúsította ezt és azt, hogy az agresszív hatalmak már 1939-ben megtámadják a Szovjetuniót. A Szovjetunió 1939-től arra törekedett, hogy honvédelmét ütőképessé tegye határainak megtámadása esetére. A Szovjet unió ezzel a lépésével mintegy a fasizmus leverő5 sének alapját teremtette meg. Hitler, miután Nyugat-Európában és a balkáni országokban megszilárdította hadállásait, megtámadta a Szovjetuniót. A magyar katolikus klérus Hitler e lépésében évtizedes kívánságainak megvalósítását látta és éppen ezért ujjongó örömmel fogadta azt. Közi-Horváth plébános, az Egyesült Kereszténypárt szónoka a parlamentben adott kifejezést ennek az örömnek, akiikor kifejtette, hogy Hitleréknek ». . . nem volt egyetlen cselekedetük, amelyet nagyobb őszinte együttérzéssel, lelkesedéssel kísértünk volna, mint a kommunizmus ellen megindított harcot. Legyen most már valaki barát vagy ellenség, de ha tisztességes ember, az egész világon mindenkinelf éreznie kell azt, hogy tegnap egy olyan probléma elintézése indult meg, amely immár negyedszázad óta szörnyű lidércnyomásként nehezedett az egész művelt keresztény civilizációra.«4 4 A magyar kormány a kassai repüló'provokápió megrendezése után — bár a Szovjetunió jóindulatúan figyelmeztette a hadbalépés következményeire — felzárkózott Hitlerhez és hadat üzent a Szovjetuniónak. »Horthy véres bandája mindenkor ott található, ahol remény van arra, hogy valamit rabolni lehet — állapította meg Rákosi elvtárs. — Most, amikor Európa vérszomjas tigrise, a német fasizmus a Szovjetunióra támad, a sakálok között, akik utána kullognak, a német fasiszták bérence, Horthy is ott van.«4 5 A katolikus egyházi körök állásfoglalása a háború elindítása mellett nem volt új az új helyzetben sem. A magyar nagybirtokos és nagytőkés egyház örömmel kapott a kilátásba helyezett haszon után, amellyel a háború kecsegtetett és mint a szocializmus kibékíthetetlen ellensége, e háborútól várta annak egyszersmindenkori felszámolását. Ezen túlmenően a Vatikán — amely állandóan a Szovjetunió-ellenes egységfront kiszélesítésén buzgólkodott — azt kívánta, hogy a klérus kövesse a fasiszta terület rablókat. A Vatikán szándéka 43 N. U. 1939 máj. 31. 44 K. N. 1941 jún. 24. 45 Rákosi Mátyás: A magyar jövőért. Bpest. 1947. 7. 1. •
