Századok – 1953

Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108

AZ EGYHÄZI ItEAKOIÔ A SZOVJETUNIÓ ELLENI HÁBORÚ TÁMOGATÓI SORÁBAN 125 forradalmi korszak véreskezű belügyminisztere — a hercegprímáson keresztül az egyház segítségét »... a keresztény és nemzeti eszme megerősítésére, a társadalmi osztályok közötti ellentétek kiegyenlítésére és a nép lelkéhez férkőző tévtanok eloszlatására.« A hercegprímás támogatásáról biztosítja a belügyminisztert. »A magam részéről a legnagyobb készséggel kívánom támogatni Nagyméltóságodnak a társadalmi osztályok közötti ellentétek kiegyenlítésére, a magyar nép lelkéhez férkőző tévtanok eloszlatására irányuló törekvéseit, s működésére Isten áldását kérem.«28 A gazdasági válság idején és ezt követően is, Magyarországon egyre szélesebb tömegek előtt vált nyilvánvalóvá a szociáldemokraták árulása, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a burzsoázia még kevésbbé leplezett és tetszetős utakon kísérelje meg a munkásosztály és a dolgozó tömegek befolyásolását. Az egyház, mely kapcsolatban állt a széles tömegekkel és a munkásosztály barátjának szerepében tetszelgett, megfelelőbb volt erre a szerepre. Valójában azonban semmi köze nem volt a dolgozók elemi érdekeihez. Saját maguk leplezik le önmagukat a klérus tagjai ezzel kapcsolatban — mint az egy bányavidéki plébános tárgyilagos leveléből kiderül : — »Bennünket világi papokat — írta a plébános — úgy szociális, karitativ, valamint vallási érdekek összefognak különböző iparvállalatokkal, hogy egyoldalúan a munkásság szociális érdekeinek nekifeszülni, érte harcolni, egyenlő volna hivatásunk legvitálisabb érdekeit feláldozni.«29 Az Actio Catholica keretében Magyarországon a katolikus egyház több tömegszervezetet hívott életre, melyek valamennyien a pápai enciklikák szociális demagógiája alapján álltak és azt terjesztették. Ilyen szervezetek voltak : a Hivatásszervezet, EMSZO (Egyházközségi Munkásszakosztály), KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Tanácsa) és a KALÁSZ (Katolikus Leányszövetség). E tömegszervezetek a munkásmozgalom bomlasztását és a fasiszta diktatúra megerősítését szolgálták. Jellemző Rákosi elvtárs megállapítása a hivatásszervezetről és rokonszervezeteiről, amikor azt mondja, hogy »annak idején sohasem tudtuk, hogy hol végződik a hivatás és hol kezdődik a fasizmus«.30 Míg Olaszországban és részben Németországban, ahol nyílt fasiszta diktatúrát vezettek be, feloszlatták a katolikus tömegszervezeteket, mert a fasizmus megteremtette a maga tömegpártját, addig Magyarországon éppen a második világháboiú előestéjén és idején kezdtek kiszélesedni a katolikus tömegszervezetek. Ez a helyzet azzal magyarázható, hogy a magyar fasizmusnak, mivel nem tudott létrehozni a német- és olaszországihoz hasonló tömegpártot, szüksége volt a katolikus tömegszervezetekre, amelyek nemcsak, hogy nem veszélyeztették, hanem támogatásukról biztosították. Nem véletlen tehát, hogy az EMSZO egész országra való kiterjesztése 1938-ban következett be, azzal a fenntartással, hogy azt anyagilag az »egyházmegyei ordináriusok« fogják segíteni.3

1

1939-től kezdte el működését a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete is.3

2

A KALOT, amelynek megalapítása egyes egyházmegyékben »kötelezőleg lett előírva«, 1940-ben lett önálló jogi 28

EHL. 2269/1938 máj. 21. KeresztesfFischer belügyminiszter és Serédi hercegprímás bizalmas levélváltása. 29

EHL. 1307/1943 febr. 11. A táti plébános levele a hercegprímáshoz. 30

Rákosi Mátyás: Válogatott beszédek és cikkek. Bpest. I960. 57. 1. 31

Ppkk. ért. jkve. 1938 okt. 4. 32

E. L. 1940 ápr. 61 — 62. 1. 8 Századok