Századok – 1952
Tanulmányok - Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története (II. rész) 74
AZ ÁLTALÁNOS MUNKÁSEGYLET TEVÉKENYSÉGE A PÁRIZSI KOM M С X IDEJÉN 91 hogy a munkásosztály mint negyedik rend vagy osztály szervezkedjen és ennek céljából egyesülniük kell, ki kell vívni a szabad választójogot, hogy képviselőiket az országgyűlésbe bejuttassák. Rüdt azt mondta, hogy a munkásságnak nem szabad többé kérni, joga van követelni, de követeléseikért a munkásoknak helyt kell állniok, és még ha nincs is fegyverük, ökleikkel kell szembeszegülniük a katonák szuronyainak és az erőszaknak. Azt mondta, hogy a szociáldemokrácia előtte úgy tűnik fel, mint a mithológiai idők meséiben a sárkány, amelynek minden levágott feje helyett tíz új nőtt ki. .»• Schulhof Géza a következőkép írja le a június 11-i gyűlést és tüntetést : ». . .a nagy számmal megjelent budai, ó-budai és pesti munkásegyletek tagjai előtt emlékbeszédet tartottak a párizsi Kommün elesettjei felett. A beszédek hatása alatt a gyűlés elhatározta, hogy a tanácskozás után gyászfátyollal körített kalapokban zárt sorokban kivonulnak a városligetbe, hogy a burzsoáziának ezzel is jelét adják, hogy a munkások nem tartják ügyüket elveszettnek . . . Hosszú, beláthatatlan sorban vonultak ki a munkások a városligetbe. A főváros közönsége érdeklődéssel nézte a szokatlan látványt... A városligetben megállapodtak a munkások és elénekelték a Marseilleset, azzal a módosítással, hogy minden szakasz végére hozzátették : »Az új forradalom, az általános forradalom !« Azután szétosztották a munkások közt a genfi nemzetközi munkásszövetségek 51 pontból álló »Temple unique« című határozatát.17 A városba visszatérve, a munkások a pesti általános munkásegylet elé volnultak, ahol a fővárosi munkások gyásza jeléül kitűzték a fekete lobogót.«1 8 Marx a Polgárháború Franciaországban című munkájában 1871. május 30-án állapította meg : »A munkások Párizsát, kommünjével együtt, ünnepelni fogják örökké, mint egy új társadalom dicsőséges hírnökét. Mártírjait a munkásosztály nagy szivébe zárta.« Pest-Buda munkásai .a júniusi tüntetés alkalmával megmutatták, hergy a Kommün mártírjainak emlékét Magyarország munkássága is nagy szívébe zárta. A Kommün hóhérjait — mondja Marx, — »a történelem odakötötte ahhoz az örök pellengérhez, amelyről papjaik minden imája sem oldhatja le őket.« E hóhérok mellé a szégyenoszlophoz kellett kötözni azokat is, akik az ellenforradalom párizsi tömegmészárlásai után a menekültek kiadásával akartak további segítséget nyújtani a gyilkosoknak. A pesti tüntetés előtti napon, 1871. június 10-én tárgyalta az Andrássykormány Beust közös külügyminiszter átirata nyomán a Thiers-koripány kérését az Osztrák-Magyar Monarchia területére menekült kommün-harcosok kiadatására vonatkozóan. A magyar minisztertanács határozata leszögezi, hogy a politikai bűnösök kiadatását »a fennálló nemzetközi szerződések kizárják.«. Ehhez a megállapításhoz a határozat undorító alakoskodással hozzáteszi : »Amennyiben azonban nem tagadható, hogy a párizsi commune párthívei oly gonoszságokat követtek el, melyek politikai párttörekvések leplével semmiesetre sem fedeztethetnek és így a közbüntettesek sorába tartoznak ; л magyar kormány kötelességének tartja az ilyen gonosztettekkel terheltek irányában, az osztrák-magyar monarchia és a Franciaország közt fennálló 17 A genfi Központi Bizottság április 8-i határozata ez, amelyben a Párizsi Kommünt üdvözli és méltatja. 18 Az idézett rész megtalálható a MMTVD-nak I. kötetében, 178—179. o.
