Századok – 1952

Tanulmányok - Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története (II. rész) 74

AZ ÁLTALÁNOS MUNKÁSEGYLET TEVÉKENYSÉGE A PÁRIZSI KOM M С X IDEJÉN 77 hetek válságos idején szerencsésen átesni, anélkül, hogy a négy párisi erődökben fészkelő poroszoktól bántalmaztatnék, úgy a Cummune ineg fogja mutatni, hogy tulajdonképpen nem kell a vörös kísértettől mit sem tartani. Oda irányozandja törekvéseit, hogy az államsegély alapján mentül előbb létesítse és szervezze a produktív társulatokat. Csak tekintsenek bátran az illető urak a veres kisértet szeme közé, nem olyan rémes az, mint aminőnek látszik-« Bachruch tudósítása tehát nem gyengítette, hanem erősítette a Munkás- 4 egyletben uralkodó lassalleánus szemléletet. Ha a Thiers-kormány marad : jön •— a körülmények által kényszerítve — az államilag létesített produktív társulat. Ha a Kommün marad : ugyanaz, de tervszerű célkitűzésként, amelyet az egész világ munkásainak szimpátiáját élvező s a nép szabadságát biztosító állani valósít meg. ' Lenin a »Kommün tanulságai« című már idézett cikkében megállapítja, hogy a Kommün kivívásának, ennek a ragyogó győzelemnek gyümölcseit két hiba tette tönkre : a Kommün »ahelyett, hogy hozzáfogott volna a »kisajátítók kisajátításához«, elragadtatta magát álmokkal a legfőbb igazság megvalósulásáról az össznemzeti feladattal egyesített országban« s eközben például a bankot nem foglalták le. A második hiba : »a proletariátus felesleges nagylelkűsége, — el kellett volna pusztítani ellenségeit, a Kommün pedig igyekezett morálisan hatni rájuk«. Bachruch tudósítása is visszatükrözte az általános igazság hirdetését a burzsoázia kisajátításának hirdetése helyett ; Bachruch is megkísérelte, hogy megnyugtassa a »vörös kísértet«-től rettegő polgárokat, hogy nincs mitől tartaniok. Nem meglepő, ha az adott körülmények között Magyarországon a Munkásegyletben és lapjában is ennek a »morális ráhatás«-nak a szelleme érvényesült. Ezt megállapítjuk mint tényt1

, de ugyanakkor aláhúzzuk, hogy a Munkásegylet a lassalleánus téveszmék ellenére, a Kommün ügye mellett, a munkásság felfegyverzésének eszméje mellett állt ki. Ez volt a döntő. Az ideológiai zavarosság ellenére a Munkásegylet és lapja Magyarország munkássága nevében szolidaritást vállalt Párizs forradalmi munkásságával, a munkásság felfegyverzésének eszméjével és a proletariátus hatalomrajutásának nagyszerű tényével. A Munkásegyletet és közlönyét nem tévesztette meg a polgári sajtó meghökkenése, megdöbbenése és gyűlölködése, hanem szembeszállt mindezzel. Állásfoglalásával elősegítette a munkásság harci szellemének fejlődését és harcainak fellendülését. Bizonyos, hogy ez nem kisebb mértékben vonatkozik a Munkásképző Egyletre is, melynek saját lapja nem volt, de a külföldi szocialista lapokat terjesztette. Az Általános Munkásegylet és a Munkásképző Egylet együttműködése, amit a Párizsi Kommün hatása magával hozott, a napi harcok szervezésében is erősödött. A Párizsi Kommün hatására a munkásság körében jelentős sztrájkmozgalom tört ki Magyarországon, mindenekelőtt Pesten. »1871 tavaszán, — írja Politzer — amikor az agitáció már nagyobb méreteket öltött, amikor a Párizsi Kommün kisugárzása a magyar munkások kedélyét is átforrósította, — fellépett a gyorsan fejlődő munkásmozgalmak elmaradhatatlan kísérője, a sztrájk-láz is.« »Mindenütt mozogni kezdtek a munkások —írja Schulhof — és büszkeséggel tekintettek párizsi testvéreik felé, akik a szocializmusnak újabb, nagy jelentőséget kölcsönöztek. Magyarország munkásai is benne voltak az áramlatban és mintegy öntudatlanul maguktól jöttek kitörésre