Századok – 1952
Szemlék - Pach Zsigmond Pál: Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon (ism. Ember Győző) 810
810 SZEMLE telenséggel, tusát életre, halálra ... A bűnök száma fogy, a tömlöcök kamrái csaknem kiürültek. A lélokerő és szenvedély nem a gonosztett, hanem a hazafiság táplálékává válik. Egy a legragyogóbb tünemények közül, mely forradalmat valaha jellemzett. Kilenc hónap alatt 200.000 honvédet önkényt ada a nemzet, nemcsak kényszerítés nélkül, de az anyai szemek búkönnyei nélkül is. Ez az erény, ez a hazafiúi hűség, a szabadságszeretet forradalma.« A főváros lakósaihoz intézett kiáltványból, időrendben a kötet utolsó darabja, Kossuth forradalmi optimizmusa csendül ki, bízik benne, hogy a szabadság fegyverei végül is diadalt aratnak. Népünket arra tanítják Kossuth írásai, hogy a hosszú, nehéz küzdelmek árán kivívott szabadságot forradalmi helytállással, áldozatkész hazaszeretettel őrizze és védje meg. A sajtó alá rendezés munkáját illetően, mint mondottuk, egyetértünk a válogatás szempontjaival, legfeljebb az 1849. évi darabok számát lteveseljük, de nem tudunk egyetérteni az anyag rendezésével, mely véleményünk szerint a népszerűsítés, a közérthetőség szempontjainak sem felel meg eléggé. Spira György lendületes, szép bevezetése, helyes elvi szempontjai mellett, sokkal inkább méltat, mint. magyaráz, pedig a széles körben népszerűsítésre szánt kötet feltétlenül igényelte volna a történeti háttér nagyvonalú, de szilárd rajzát. Az anyag elrendezésére vonatkozóan is a bevezető kíván útmutatást adni. Felsorolja, véleménye szerint, milyen »feltételek« teljesülésében látta biztosítva Kossuth a forradalom győzelmét. A kötet anyagát azután e »feltételek« szerint rendezték. A rendezés eredménye, az időrend megbontásával hét tárgyi csoport alakítása, csak ezeken belül sorakoznak több-kevesebb következetességgel időrendben az iratok. A tárgy szerinti csoportosítás történeti dokumentum-kötetben mindig a történeti események egyik legfőbb dialektikus kapcsát, az időrendet cseréli fel különböző szerkesztői szempontokkal. Ez az eljárás esetleg indoklást találhat, ha tárgyi kikülönítóssel bizonyos rendkívül fontos darabokra akarjuk felhívni a figyelmet, noha erre is vannak egyéb módszerek, vagy olyan optimális esetben, amikor a tárgyi csoportok élesen elkülöníthetők. Ezek az esetek az ismertetett kötetben nem forognak fenn. »A nemzet geregei győzhetetlenek, ha a nép által támogattatnak«, »Fel mindnyájan a hon védelmére!«, »A nép lelkesült erejével megmentjük e hazát« st.b. címet viselő tárgyi csoportok úgyszólván bármelyik darabját átoszthatnánk más csoportba és fordítva. A szövegközlés módszerével általában egyetértünk, helyeseljük, hogy a szerkesztők az egyes daraboknak a szövegből kiemelt és többnyire igen jellemző címet adtak. Kifogásoljuk azonban, hogy a, Steier Lajostól, a Kossuth Ferenc kiadásból stb. átvett szövegeket a második kiadásban nem cserélték fel hitelesebb szövegekkel, noha erre az időközben történt anyaggyűjtés folytán mód lett volna. így érdemi szövegeltéréseket találtunk pl. a 37. 40, 44, 45. sz. daraboknál, az »Összes Művek« most megjelent vonatkozó kötetével végzett, egybevetéskor. Népszerűsítésre szánt történeti dokumentum-kötet kiadásával úttörő munkát végzett a Történelmi Társulat. Olyan kezdeményezés ez, melynek helyességét rövid év alatt már a második kiadás megjelentetésének szükségessége igazolta. Dolgozó népünk, tanuló ifjúságunk szomjasan fordul történetünk nagyjainak példamutató, a haza és a haladás szeretetére nevelő megnyilatkozásai felé. Tegyük lehetővé, hogy az ismertetett Kossuth-kötethez hasonló jó válogatásban, a rendezési elvek gondos kialakításával, mind több kötet váljék hozzáférhetővé számlikra. SZABAD GYÖRGY РАСН ZSIGMOND PÁL : AZ EREDETI TŐKEFELHALMOZÁS MAGYARORSZÁGON (Budapest, Szikra. 1952. 278 1.) Üj történetírásunknak, amelyet még a forrásközlések túlsúlya jellemez, fejlődését mutatja, hogy egyre nagyobb számban jelennek már meg feldolgozások is, multunk döntő kérdéseit tárgyaló tanulmányok, monográfiák. Közöttük egyik legjelentékenyebb Pach Zsigmond Pálnak, a Magyar Történelmi Társulat kiadványaként a Szikra kiadásában megjelent munkája az eredeti tőkefelhalmozásról Magyarországon. Azzá teszi tárgya, módszore, eredménye egyaránt, nem utolsó sorban pedig problémafelvetése, iránytmutatása a további kutatások számára.
