Századok – 1952

Tanulmányok - Tarle; J. V.: Mihail Illarionovics Kutuzov; a hadvezér és diplomata - 778

MIHAIL ILL ARIONO VIC'S KUTUZOV, A HADVEZÉR ÉS DIPLOMATA 801 nyolcvanas éveiben Szuvorovnak és Potyomkinnak segített a Krimben, eg jak alkalommal hadakozott a tatár csapatokkal, másszor tárgyalásokat folytatott velük, ismét máskor az orosz közigazgatási rendszert vezette be olyan területeken, amelyek Oroszország uralma alá kerültek, majd amikor erre szükség volt, ismét a kardhoz nyúlt, majd ismét a diplomáciához folyamodott. Mikor kegyvesztett lett és 1806 októberében kievi ill. 1809 júliusában litvániai kormányzóvá nevezik ki, mindkét helyen rendezett közigazgatást vezet be, üldözi a túlkapásokat ; mind Kievben, mind Vilnában okosan tekintetbe veszi a nemzeti törekvéseket és ártalmatlanná teszi Napoleónnak azt a tervét , hogy zendülést és felkelést szítson a lengyel ill. litván lakosság körében. Ehhez teljes sikerrel veti latba körültekintő okosságát és diplomáciai tehetségét, mert nem bízik a cár és a császár Erfurtban, ill. Tilsitben tett ömlengő fogadkozásaiban, és tudja, milyen veszély fsnyegeti a nyugati orosz kormányzóságokat és Litvániát Napoleon Varsói hercegsége részéről és hogy milyen agyafúrtak Napoleon Párizsból és Varsóból Litvániába küldött titkos ügynökei. Mikor Kutuzov azt a rendkívül bonyolult feladatot kapja, hogy tegye jóvá gyenge és tehetetlen elődeinek hosszú évek során át akarva akaratlanul elkövetett hibáit és kudarcait és tegyen pontot a már több mint öt éve húzódó török háború végére, aki hozzáértéssel és elfogulatlanul nézi a dolgot, nem tudja, hogy mit csodáljon inkább : a lángelméjű hadvezért-e, aki mesteri manőverekkel hol a Duna jobb, hol a balpartján veri meg és zúzza szét a török hadsereget Ruszcsuknál és Ruszcsuk után, vagy a diplomácia páratlan mesterét, aki olyan nagy szolgálatot tett Oroszországnak a bukaresti béke megkötésével. Sokirányú észbeli adottságai révén Kutuzov olyan váratlan megoldási módokat talált, olyan segítő forrásokra lelt, amelyek másnak eszébe se jutottak volna és ezekkel azután páratlan eredményeket ért el. Kutuzovra igen jellemző az a törekvés, hogy a háborút még csírájában próbálja megakadályozni, vagy hogy mielőbb véget vessen a háborúnak, ha a kívánt eredményeket békés tárgyalásokkal is el lehet érni. Vizsgáljuk meg, hogy néhány másodrangú fontosságú politikai és kereskedelmi eredményen kívül milyen fő sikert ért el Kutuzov 1793—1794-ben konstantinápolyi küldetése alkalmával. Nemcsak arról győzte meg a törököket, hogy a Franciaországgal való politikai barátságuk haszontalan, hanem hogy egyenesen veszélyes számukra. Ezzel elejét vette a háborúnak és a háború kitörését jóval elodázta és így megoldódott a nyugtalanság a Feketetenger mellékén. Ugyanilyen nehéz és az adott helyzetben igen fontos feladatot oldott meg Kutuzov akkor is, amikor 1798-ban I. Pál hirtelen Berlinbe küldte rendkívüli követi minőségben. Az orosz kormány nagyon nehezményezte, hogy Poroszország és Franciaország 1795-ben Baselben különbékét kötöttek. Kutuzov azonban úgy fogta fel küldetését, hogy meggátolja az elhidegülés és elégedetlenség elmélyülését, sőt hogy a nézeteltérést megszüntesse. Éz teljes mértékben sikerült is neki és a veszélyes következményekkel fenyegető elhidegülést kiküszöbölte. Mint fentebb említettük. Kutuzov azon volt, hogy ahol Oroszország érdekeinek és becsületének sérelme nélkül lehetséges, meggátolja, sőt elejét vegye az ügyek háborús úton való elintézésének és a kívánt eredményt fegyveres beavatkozás nélkül érje el. A Törökországgal ill. Franciaországgal folytatott háború idején állandóan azon gondolkodott, hogyan lehetne a háborúnak véget vetni az ellenfél belpolitikai helyzetének felhasználásával. Rendkívül jellemző erre Kutuzov már említett beszélgetése De Puibusque francia hadi-