Századok – 1952

Tanulmányok - Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története (II. rész) 74

AZ ÁLTALÁNOS MUNKÁSEGYLET TEVÉKENYSÉGE A PÁRIZSI KOMMÜN IDEJÉN. A SZOCIALISTA MOZGALOM SZERVEZETI EGYSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA* 1871. március 18-án Párizs munkássága, a kispolgári dolgozókkal szövetségben, saját kezébe vette a hatalmat. Előző évben, 1870. szeptember 4-én, elsősorban ugyancsak Párizs munkásságának forradalmi fellépése következtében kiáltották ki Franciaországban a köztársaságot. A hatalom azonban a kapituláns Thiers-kormány kezébe került. Ez a kormány jobban félt Párizs népétől, a nemzetőrségtől, — amelynek lelke a proletariátus volt, — mint az előrenyomuló poroszoktól. »Párizs fegyverben — írja Marx a »Polgárháború Franciaországban« című művében — annyi, mint : a forradalom fegyverben. Párizs győzelme a porosz támadón a francia munkás- győzelme lett volna a francia kapitalistán és állami parazitáin. A nemzeti kötelesség és az osztályérdek állott szemben egymással ; a nemzeti védelem kormánya pillanatig sem tétovázott — a nemzeti árulás kormányává változott.« Az ellenforradalmi Thiers-kormány a Párizst védő erődítményeket harc nélkül átadta az előrenyomuló porosz csapatoknak. Első dolga volt, hogy a felfegyverzett, hősies, forradalmi Párizst elszigetelje az országtól. Gyalázatosan meghódolt a poroszok előtt és szövetkezett velük a felfegyverzett, hazáját és szabadságát a legvégsőkig védeni kész Párizs ellen. Az ellenforradalmi összeesküvők, miután a poroszok már Párizs falainál állottak, megkísérelték cselszövéssel lefegyverezni a párizsi nemzetőrséget, a párizsi proletariátust s átengedni a fővárost a hódítóknak, mitsem törődve Franciaország és Párizs meggyalázásával. A Párizst és a köztársaságot féltő munkásság megteremtette a Kommünt, kezébe vette a hatalmat — ezzel válaszolt az ellenforradalmi cselszövésekre. »Mennyi történelmi kezdeményező erő, mennyi áldozatkészség van ezekben a párizsiakban — írja Marx 1871. április 12-én Kugehnannak. — Hat hónapi éhezés után, miután a belső árulás még a külső ellenségnél is jobban tönkreteszi őket, a porosz szuronyok árnyékában felkelnek, mintha sohasem lett volna háború Franciaország és Németország között és az ellenség nem állana Párizs kapui előtt! Ilyen nagyságra nincs példa a történelemben!«1 A párizsi proletariátus példátlaniü nehéz körülmények között, vállalva minden áldozatot, hősiesen védelmezte és 72 napon keresztül gyakorolta hatalmát, vállalva »Franciaország felszabadítását a németek igája alól és a munkások szocialista felszabadítását a kapitalizmus alól.«2 * Részlet Az Általános Munkásegylet Története című munkából X. fejezet. 1 Marx—Engels : Válogatott levelek. Szikra, 1950. 308—309. o. 2 Lenin: A Kommün tanulságai c. cikkéből. Összes Müvei XIII. 437. o. oroszul