Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
A CSEH ÉS MAGYAR .NÉP ÖSSZEFOGÁSÁNAK HAGYOMÁNYAI 1849-BEN 775 behódolást jelentette volna. Ezt a radikálisok nem tették meg és hősiességükért elismerés illeti őket. Nem voltak mentesek azonban hibáktól, és ezek okozták a felkelés kudarcát, időelőtti leleplezését. Melyek voltak ezek a hibák? Engels az 1849-es tavaszi németországi eseményekkel, így a drezdai május 4-i felkeléssel kapcsolatban felveti általában a felkelés kérdését : » . . . a felkelés : művészet, akárcsak a háború és minden más művészet, bizonyos gyakorlati szabályoknak van alávetve, és ezeknek elhanyagolása a párt romlására vezet, amely ebben hibás. Ezek a szabályok logikus következtetések a pártok természetéből és azokból a körülményekből, amelyek ilyen esetben adódnak, olyan világosak és egyszerűek, hogy a rövid lS48-as tapasztalat a németeket meglehetősen járatossá tette bennük. Először is soha nem szabad a felkeléssel játszani, ha nincs meg a szilárd elhatározás, hogy a játék minden következményét vállaljuk. A felkelésnek nagyon is határozatlan mennyiségekkel- kell számolnia, amelyeknek értéke minden nap változhatik; az ellenfél erői a szervezettség, a fegyelem és az eredendő tekintély minden előnyét a maguk oldalára tudják állítani; ha nem tudunk nagy erőfölényt szembeállítani velük, úgy megvertek és megsemmisítettek bennünket. Másodszor : ha egyszer ráléptünk a felkelés útjára, úgy a legnagyobb határozottsággal kell cselekednünk és támadásba kell átmennünk.«16 9 1. A májusi felkelés előkészítése semmiképpen sem felelt meg ezeknek a követelményeknek. Ezért elsősorban Bakunin volt a felelős, aki felelőtlen ígérgetéseivel és a felkelés kitörésének sürgetésével figyelmen kívül hagyta a felkelés »gyakorlati szabályait«. 2. A felkelés szervezése során a radikálisok rendszeresen megsértették a konspiráció törvényeit. Ez is a felkelés szabályainak figyelmen kívül hagyása volt. A hatóságok emiatt idő előtt tudomást szereztek a készülődésekről. 3. A radikálisok — mint láttuk — Csehország jelentős részében szervezték a cseh parasztságot. Parasztpolitikájuknak azonban egy döntő hiányossága volt: nem vetették fel a földosztás kérdését. Ennek következményeképpen nem tudták maguk mögé felsorakoztatni a parasztság zömét és ezért a felkelés nem tört ki. Mindezeknek a hiányosságoknak ellenére az 1849-es májusi felkelés előkészületei a cseh történelem haladó hagyománya, amely megmutatta, hogy a cseh radikális demokraták és a cseh nép, a liberálisok, felszabadulva az osztrák abszolutizmus megtévesztő és nacionalista politikájának befolyása alól, az európai haladás oldalára álltak. A májusi felkelés előkészületei, majd később az abszolutizmus előretörése idején a magyar lapok (a kormány- és a baloldali lapok egyaránt) rokonszenvvel írnak a radikális demokraták és a cseh nép harcáról, előtérbe állítva azt a döntő felismerést, hogy abszolutizmus egyformán veszélyezteti a népek szabadságát. »Prága, Bécs, Majland, Lemberg mutatják a bőszült kegyetlenség jeleit . . . «17 ° A Márczius Tizenötödike egy cikkében elmondja azt, hogy mit jelent az osztrák abszolutizmus értelmezése szerint a nemzetek közötti egyenjogúság. »Prágát, Csehország fővárosát, Lemberget, Krakkót, a lengyel városokat, Bécset, kedves német testvéreink fővárosát összeágyúztattuk, és az olaszok fővárosát is Mailandot. Felséges gyakorlása a polgári jognak, az egyenlőségnek. 169 Engels: Forradalom és ellenforradalom. 178—179. 1. 170 Szabadság, egyenlőség, testvériség 1849 ápr. 24. (1. sz. Kiemelés tőlem A. E.).
