Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
A CSEH ÉS MAGYAR .NÉP ÖSSZEFOGÁSÁNAK HAGYOMÁNYAI 1849-BEN 773 mibb osztályait mozgassák meg, nem féltek attól, hogy élére álljanak a munkásság és a parasztság megmozdulásainak. A májusi felkelés előkészületei -mint láttuk — a parasztság és a munkásság megmozgatására irányultak. A cseh radikálisok ezen a téren nagyjában-egészében tevékeny, harcos, forradalmi munkát végeztek, A májusi felkelés osztálybázisát a parasztságon és a munkásosztályon kívül a kispolgárság adta. Itt elsősorban gondoljunk a risutai és uranai gazdasági egyesületekre, amelyek a módosabb parasztságot tömörítették. A már ismertetett Üsti nad Orlicei jelentés szerint, amely a cseh radikálisok forradalmi tevékenységéről számol be, a mozgalom egyik vezető alakja egy vászonkereskedő volt.] 6 4 Végül az elítéltek között a radikális demokratákon és munkásokon kívül jónéhány módosabb paraszt, molnár és iparos szerepel. Az 1851 márciusi hét elítélt közül öt paraszt, akik közül három földbirtokon kívül malommal is rendelkezett. Ugyanebben az évben még három ítéletet hoznak, egy szabósegéd és két prágai polgár (az egyik molnár, a másik pék) felett. Az 1853 februári tíz elítélt közül öt értelmiségi, négy módosabb paraszt és egy molnár.16 5 Ezek az adatok kétségtelenül bizonyítják azt, hogy a kispolgárság, elsősorban a módos-parasztság is a bázisa volt a májusi felkelés előkészítésének. Ezek a kispolgári elemek azonban az ingadozást, a határozatlanságot hozták be a mozgalomba. A felkelés előkészítésének nagyobb hiányossága a cseh radikálisok parasztpolitikájában mutatkozott. A parasztság földtől való megfosztása nagyméretű volt Csehországban is, ezt a kérdést a jobbágyfelszabadítás érintetlenül hagyta. Ebben a kérdésben a radikális demokraták nem ismerték fel a helyes utat, nem vetették fel az agrárdemokráciát, a földosztást. Ez azután azt eredményezte, hogy a parasztság nagyrészt távolmaradt a mozgalomtól.16 6 A májusi felkelés előkészületeiben — mint láttuk — Bakuninnak is szerep jutott. Ezzel kapcsolatban kell aláhúznunk azt, — amit a fentiekből is láthattunk — hogy bár Bakunin kezdeményezett, útmutatásokat adott, a vezetést igyekezett a kezében megtartani, mindez csak akkor ment át a gyakorlatba, ha a radikálisok azt megvalósították. Láttuk, hogy az előkészületek csak akkor fokozódtak, amikor sikerült Bakuninnak meggyőznie a radikálisokat. Mindehhez hozzá kell tennünk azt, hogy a cseh radikálisok abszolutizmus elleni harcát nem Bakunin indította meg, hanem csak belekapcsolódott abba. A fentiek kihangsúlyozására azért van szükség, mert a burzsoá irodalomban találkozunk olyan szemlélettel, amely a májusi felkelésben illetőleg előkészületeiben Bakuninnak valóságos szerepénél jóval nagyobb jelentőséget tulajdonít. Ezek után rátérhetünk Bakunin szereplésének összefoglalására. Mint láttuk, Bakunin a magyar-cseh és magyar-német összefogás kérdésében, az osztrák abszolutizmus elleni harc kérdésében — különösen a cári intervenció kapcsán — elvileg helyesen foglal állást. Tevékenysége a megegyezés irányában jelentős volt és ezen a téren bizonyos kezdeti eredményeket is ért el. Bakunin a csehországi felkelést a németországi, elsősorban a drezdai felkeléshez akarta kapcsolni. Ez a törekvés is helyes volt és Bakunin szerepe a drezdai felkelésben pozitív volt. Bakunin tevékenysége azonban már ekkor is magán viselte későbbi 164 Rapant i. m. II. 3. 409-411. 1. 165 Traub i. m. 253 — 259.^ 263-264.; 269-270.; 276-279. 1. 166 V. ö. ezzel kapcsolatban Udtilcov i. m. 246 — 247. I.
