Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
768 ARATÓ ENDRB E két cikk mutatja, hogy a cseh reakció teljesen azonosította magát az osztrák abszolutizmus politikájával és annak maradéktalan kiszolgálójává vált. E cikkek mutatják, hogy a reakció nem átalja használni a cseh nép félrevezetésére a legaljasabb eszközöket sem, a képmutatást, a nacionalizmust, a radikálisok elleni vádaskodást. Közben azonban önmagát leplezi le. E cikkek világosan beszélnek. A cseh konzervatívok nemcsak a szabadságukért harcoló népek, de saját népük ellenségei is. E cikkek azonban még egy tényre mutatnak, amely nem kevésbbé fontos számunkra. Aradikálisok számottevő tényezőivé váltak a cseh nemzeti mozgalomnak, akik ellen a reakció ismét bevetette arzenáljának aljas, hamisnál hamisabb fegyvereit. Az osztrák abszolutizmus nagymértékben megerősödött a cári beavatkozással, és ez csökkentette a csehországi felkelés sikerét. A helyzet tehát kedvezőtlen volt. Ennek ellenére Bakunin április végén és május elején sürgető leveleket és megbízottat küldött Csehországba. Bakunin rendszeres levelezésben állt a Straka-fivérekkel, akiket ugyancsak sürgetett az előkészületek fokozására. A drezdai felkelés kitörése után azonnal, május 3-án írt levelében megbízottait és a cseh radikálisokat arra buzdította, hogy a lehető leggyorsabban kezdjék meg a felkelést. Még április végén August Röckl szász forradalmárt is rábeszélte, hogy Prágába utazzék a felkelés azonnali megkezdését követelő üzenettel. Természetesen ezek a sürgető követelések nem segítették elő a felkelés sikerét. Nyilvánvaló, hogy a felkelés előkészítése komoly szervezési munkát igényelt és ez semmiképpen sem volt kielégítő. Ehhez hozzá kell számítanunk azt is, hogy a felkelés kitörése különböző időpontjai is bizonytalanságban tartották a radikálisokat.149 A felkelés sikerét veszélyeztette az is, hogy a Fricnek ígért pénz, amit Bakunin Strakáéknak írt leveleiben ismételten megígért, s.őt újabb ígéretekkel toldott meg — elmaradt. Május elején tovább folytak az előkészületek. 11-én Stromovkán a diákok mulatságot akartak rendezni, amelynek az lett volna a feladata, hogy a diákbizottság seregszemlét tartson a jelenlevők alapján és megállapítsa, kikre számíthat. Erre azonban már nem kerülhetett sor, mert az élőkészületeket egy nappal korábban leleplezték, a résztvevőket letartóztatták. — Közvetlenül a letartóztatások előtt is folytak készülődések, egyrészt fegyver-és lőporszerzés, másrészt pedig a vidékre még az utolsó pillanatban is mentek kiküldöttek. Mindez azonban már mitsem változtatott a felkelés kimenetelén. A megerősödött ellenforradalom lecsapott a radikálisokra. Május 9-én éjjel 11-kor a katonaság megszállta Prága fontosabb pontjait és utcáit és a stratégiailag jelentős helyeken ágyukat is állítottak fel.15 0 Ugyanekkor megindultak a letartóztatások is, a felkelés előkészítésében résztvevőket, a cseh radikálisok színe-virágát elfogták. Prágában ismét bevezették az ostromállapotot, megindult a végnélküli vizsgálat és az ellenforradalom sorozatos intézkedésekkelgondoskodott arról, hogy csírájában elfojtsa a januárban megindult bátor ellenállást. Mielőtt ezekre az intézkedésekre rátérünk, meg kell vizsgálnunk a liberális burzsoázia viszonyát a májusi felkeléshez. Amint a liberálisok szembefordultak a radikálisok abszolutizmus elleni harcával és a magyar szabadságharc iránt megnyilvánuló rokonszenvvel, éppúgy állást foglaltak a leleplezett 149 Bakunin i. m. 161—163. 1. ; Fric i. m. IV. 171. 1. Cejchan i. m. 64 — 65. 1. 150 Traub i. m. 136-137. 1.
