Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
756 ARATÓ ENDRB Áttekintve Bakunin tervezgetéseit, meg kell vizsgálnunk tevékenységét, különös tekintettel a cseh mozgalommal való kapcsolataira. Munkája elsősorban arra irányult, hogy megváltoztassa a németek szlávellenes állásfoglalásait és előítéleteit, majd azt kérte a németektől, hogy új állásfoglalásukat nyilvánosan is kifejezésre juttassák. A német sajtó, és ebben szerepe volt Bakuninnak is, megváltoztatta hangját a szlávokkal kapcsolatban. Bakunin nemcsak a német, hanem a magyar-szláv viszony megjavításán is tevékenykedett.100 Még 1849 januárjában Bakunin Prágába utazott, hogy megkezdje tervei keresztülvitelét. .Rövid ideig tartózkodott Prágában.10 1 Bakunin prágai tartózkodása után Arnold Lipcsébe utazott, akit Bakunin összehozott Heehsamer és D'Ester német demokratákkal. E tárgyalás azonban nem volt eredményes, mert nem lényeges kérdésekről tárgyaltak. Fontos teendőkkel foglalkozott Bakunin és Arnold személyes megbeszélése. E tárgyalás során ismertette Arnolddal a cseh forradalmi szervezkedés feladatait. Bakunin titkos szervezetek megalakítását vetette fel, amelyeket az ifjúság, a polgárság és a parasztság körében kell konspirativ módon megszervezni. A titkos csoportokat — e javaslat szerint — egy központi bizottság fogná össze, mely három, illetőleg öt tagból állana. Ezt a bizottságot akarta Bakunin Németországból irányítani. Ugyanilyen szervezet létrehozását indította meg a csehországi németek körében, függetlenül a csehtől. Különös figyelmet szentelt a Slovanska Lipának, amely széleskörű vidéki szervezeteinél fogva fontos feladatokat tudott megoldani. Arnold, bár nem határozottan, de megígérte, hogy javaslatait végrehajtja és levélben tájékoztatja őt. E feladatokat azonban nem teljesítette. Bakuninnak azonban sikerült újabb kapcsolatot találnia a cseh forradalmi mozgalom felé, Heimberger lengyel diák személyében, aki Prágába utazott és onnan rendszeresen tájékoztatta Bakunint a prágai hangulatról.102 A hatóságok felfigyeltek Bakuninra és a Németországból jövő emisszáriusokra. Ezért Bakuninnak Lipcsét el kellett hagynia, március elején Drezdába ment. Csehországban pedig megszigorították az idegenek ellenőrzését.10 3 Bakunin Drezdában továbbfolytatta tevékenységét. Itt több német és lengyel forradalmárral ismerkedett meg.Többek között a lengyel Krzyzanowskival tárgyalt, aki kilátásba helyezte a lengyel emigráció segítségét. Bakunin és Krzyzanowski három pontban meg is egyeztek : 1. A lengyel emigráció két megbízottat küld Drezdába, ahol Bakuninnal együtt előkészítik a forradalmat, a forradalom kitörése idején pedig részt vesznek az össz-szláv bizottságban, amelyben a lehetőség szerint minden szláv nemzet képviselteti magát. 2. A lengyel emigráció lengyel tiszteket bocsát a cseh felkelés rendelkezésére, támogatja azt pénzzel, továbbá meggyőzi Teleki Lászlót, hogy küldjön megbízottat Drezdába, akinek egyik feladata az lesz, hogy a .felkelés követelményeinek megfelelően foglalkozzék a Csehországban állomásozó magyar ezredekkel, a másik, hogy fenntartsa a kapcsolatot Teleki Lászlóval, illetőleg Kossuthtal. 100 Bakunin i. m. 126—128. 1. és Fric i. m. IV. 144. 1. Bakunin vallomásaiban a német-szláv viszony megjavítása területén eltúlozza szerepét. Tény, hogy tevékenysége hozzájárult e viszony javításához, de elsősorban arról volt szó, hogy az ellenforradalom előretörése, a szláv népek körében meginduló helyes felismerés és a radikálisok tevékenysége megváltoztatták a német demokraták állásfoglalását. 101 Fric i. m. IV. 101. 1.; Traub i. m. 17. 1. i°2 Bakunin i. m. 130—132. 1.; Gejclian : Bakunm v Öeeháeh. Praha, 1928. 41-43. 1. 103 Traub i. m. 35. 1.
