Századok – 1952

Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731

A CSEH ÉS MAGYAR NÉP ÖSSZEFOGÁSÁNAK HAGYOMÁNYAI 1849-BEN" 749 késben állott volna«.7 2 A magyar csapatok bevonulásával kapcsolatban — mint említettük — különféle mende-mondák éltek a cseh parasztság körében. Ehhez alapot — mint láttuk — maguk a radikálisok adtak, akik számítottak a magyar«sapatok és Janecek betörésére.7 3 A nép körében különösen Janecek­ben bíztak, akiről az a hír járta, hogy átállt a magyar szabadságharc oldalára. Egy német kiáltvány, amely a drezdai felkelés idején »a csehországi német testvérekhez« szól, így ír: »Morvaországban a hősöket (a magyar felkelőket) mint megmentőket üdvözlik, a szláv lobogót látjuk a magyar mellett lengeni ; Janitschek,a szlávok vezére, szintén a magyar seregben van. Galíciában készülnek a felkelésre stb.«.7 4 Ez a hír sem felelt meg a valóságnak, de híven tükrözi a cseh és morva parasztság magyar szabadságharc iránti rokonszenvét. Mikor Janeceket a májusi felkelés előkészítésében való részvétel, a magyar szabadság­harc támogatása vádjával letartóztatták, olyan hírek terjedtek el a königgrätzi kerületben, »hogy Janecek már ismét kiszabadult a fogságból és szabadlábon van (egyesek szerint magasabb parancsra, mások szerint a nép szabadította ki erőszakkal !), biztosan idejön majd a magyarokkal«.75 A jelentés ehhez hozzá­fűzi, hogy e mende-mondák terjesztésével Janecek hívei azt akarják elérni, hogy »párthíveik« megőrizzék bátorságukat Janecek letartóztatása után is. Janecek »párthívei« — folytatja tovább a jelentés —»a magyar-lengyel fölkelés ügye iránti rokonszenvnek, mindazon jelenség szerint, amit megfigyelek, olyan széles mértékben egyengették az útját, hogy a lázadók Csehország felé közeledésének esetére kilátásba helyezték a lakosság legalább kétharmadrészé­nek hozzájuk való csatlakozását, Prága és az erődök ostromállapotának ellenére ugyanis ennek a vidéknek a felforgatói nincsenek megfélemlítve, sőt gonosz szellemek elborítják a nép minden rétegét és a vakbuzgóság örvényébe rántják nemcsak az egész vagyontalan néposztályt, hanem még a kisbirtokoso­kat is a tehetősebbek tulajdonának kommunisztikus felosztása reményében«.76 Ugyanez a jelentés számol be arról is, hogy Janecek elfogatásakor hallani lehetett olyan kijelentéseket, hogy »nincs más segítség a falu számára, nem lesz előbb jobb dolga a parasztnépnek, míg csak szét nem rombolnak minden piros (cserepes) tetőt, és meg nem semmisítik azok lakóit«.7 7 A fentiek mutatják, hogy a magyar-cseh kapcsolat és a magyar szabad­ságharc melletti agitáció (Kossuth-proklamációk terjesztése stb.) jelentőségét a jelentések felnagyítják. A magyar csapatok csehországi bevonulásával kapcsolatban sok reményteli hír keringett a nép körében. Nem vitás, hogy az idézett jelentések azokra a konkrét tapasztalatokra támaszkodnak, amelyek élénken éltek a cseh parasztság körében éspedig Kossuth és a magyar szabad­ságharc iránt táplált rokonszenv érzésére. Az elmondottak szemléltetően bizonyítják, hogy a cseh-magyar viszony megváltozott. Meg kell jegyeznünk azonban azt, hogy a magyar kormány 72 Lásd 67. jegyzetet. A kerületet ez állítólagos kapcsolatra a belügyminisztérium figyelmezteti. Rapant i. m. II. 3. 417. 1. 73 V. ö. ezzel kapcsolatban Straka vallomását Janecek ügyében. Janeöekről azt hitték, hogy a magyarok döntő győzelme nyomán »merész felvonulással Morvaországon keresztül Csehországig« nyomult előre. Rapant : i. m. II. 3. 473. 1. (Janecek cseh radikális demokrata volt, aki résztvett az 1848. évi szeptemberi felkelésben. A felkelés kudarca «tán a magyar szabadságharccal való megegyezésre törekedett.) 74 Rapant: i. m. II. 3. 417. 1. (Kiemelés tőlem A. E.) 76 U. o. 76 U. o. 77 U. o. 419. 1. 16*

Next

/
Oldalképek
Tartalom