Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
736 A Ii AT С) ENDRE. nemzetet, amely szabadságot akar !«1 3 A röpirat a továbbiakban rámutat arra, bogy azért kell 700.000 főre emelni a hadsereget, hogy az a nemzetet rabszolgává tegye. Végül a röpirat támadja a kormányt, amely Metternich örökébe lépett és felszólítja a cseheket, ne adjanak katonát a kormánynak. »Csehek! ha egy csepp szabad vér is kering bennetek, így tesztek, így kell tennetek — mert ezt mondja az igazság, ezt parancsolja a jog és a szabadság! Mindent a jogért és a szabadságért !«14 A parasztság ellenállásának letörésére katonaság igénybevételére volt szükség. A helytartóság, abban bízva, hogy sikerül felszámolnia az elégedetlenséget, néhány héttel elhalasztotta a sorozást. Ez alatt az idő alatt azonban még hatékonyabb propaganda indult meg a parasztság körében, különösen a caslavi,berouni, klatovi,plzeni, zateci éslibereci kerületekben, ahol a radikálisok gyűléseket tartottak és biztatták a népet az újoncozás megtagadására. A kormánylapok csaknem minden nap felhívták a katonaköteles személyeket, hogy vonuljanak be. Egy lap 1024 — a katonaállítás elől elmenekült — személy nevét közli a pardubici kerületből. Összeütközésre is sor került Chomutovban, Nepomjälben, Pribramban, ahol nem egy esetben a sorozást végző tisztviselőknek el kellett menekülniük.15 A népnek ezzel a fokozódó elégedetlenségével magyarázható, hogy a K. Havlícek Borovsky, a liberális burzsoázia képviselője is felemelte hangját az újoncozás ellen. Rámutatott arra, hogy a kormány a birodalmi gyűlés engedélye nélkül nem szedhet katonát. Továbbá azt igyekezett bizonyítani, hogy az osztrák birodalom hadseregét nem kell növelni. A birodalom rendelkezik olyan erővel, hogy külső támadással szemben az országot meg tudja védeni.16 Ugyanígy a tömegek nyomása kényszerített egyes cseh liberális képviselőket arra, hogy a kormányhoz az újoncozás ügyében emlékiratot nyújtsanak be.1 7 Ez a megmozdulás, amelyet a radikálisok szerveztek, gyengítette az abszolutizmus erőit és közvetve támogatta az európai forradalmat. így érik meg az abszolutizmus elleni harcon keresztül a cseh népnek a magyar szabadságharc iránt táplált rokonszenve. A radikálisok a nép között végzett felvilágosító munkával párhuzamosan tovább folytatják sajtójukban a támadást az osztrák abszolutizmus ellen. Jellemzőek a radikálisok állásfoglalására a Noviny Lipy Slovanské következő sorai : »Felhők húzódnak a mi politikai égboltozatunkra és mint valami fojtó zivatar nyom bennünket a közeljövő bizonytalansága. A reakció hidrája falánkan nyújtja ki kezét szabadságunk és jogaink felé.«1 8 Sabina cikkei most is utat mutatnak a radikálisoknak, leleplezései mindmegannyi fegyver az abszolutizmus elleni harcban. Mindinkább lelepleződik — írja vezércikkében — az osztrák abszolutizmus, politikája, »már talán a mi nemzeti pártunk (liberális burzsoázia) félrevezetettjei is elismerik, hogy hova jutottunk« a kormányba vetett bizalom során. A kormánynak két fizetett zsoldosa van, az egyik az erőszak, amely szuronyokra támaszkodik. 13 Máma dát rekrutù cili nemámo! c. röpirat. Közli F. Roubik: Cesky rok 1848. Praha," 1948. 389-390. 1. 14 U. o. 15 Traúb : i. m. 26-30. 1. 16 Rekrutováni Národnl Noviny (NN) 1849 febr. 15. Közli Karel Havlicek Boroveky : Duch Národníeh Novin. Havlícküv Brod, 1948. 101—102. 1. 17 Pamétni spis klubu slovanského ministerstvu strany odvodu 1849 febr. 28. Közli Gerny, J. M. : Boj za práva. Sbornik aktû politickych v vécech státu a národa óeského od roku 1848. I. k. Praha, 1893. I. 529 — 531. 1. 18 Z Prahy. NLSl 1849 febr. 13. (38. sz.)
