Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
734 ARATÓ ENDRB politikájával, amely cselekedetek nélkül csak szónokol a szabadságról. »Nem elégítenek ki bennünket az üres szavak. A szabadság boldoggá kell hogy tegyen bennünket, a szabadságnak valósággá és polgári életünk alkotóelemévé kell válnia. Ott, ahol csak papíron van szabadság és a hivatalokban pedig rabszolgaság, ahol az egyik oldalon milliók henyélnek, a mtsik oldalon a föld pusztul, ahol az iskolai kiadásoknál takarékoskodnak és a katonai költségeknél tékozolnak, aiiol minden oldalról csak anól gondoskodnak, hogy a kormány biztonságosan és erősen álljon és a nemzetekkel nem törődnek, ott nincs igazi szabadság, ott csak papírszabadság van.«8 A továbbiakban Sabina rámutat arra, hogy csak az »elégedetlenség« (forradalmiság) hozhatja meg a cseh nép helyzetének javulását, mert ha azzal megelégszenek, amit »kegyesen« adnak, akkor nem lesz több szabadságuk, mint volt 1848 márciusa előtt. »Valóban, — folytatja tovább a cikk — ha figyelembe vesszük az újabb milliós állami adósságot, ha számításba vesszük a kiontott vér nagyságát, hogyha tekintetbe vesszük a haza ezer és ezer reményteljes fiát . . . akik közül ezrek elpusztulnak, hogyha mindezt latolgatjuk és együtt átgondoljuk miért és mire? minek az érdekében és kiért, valóban nincs okunk elégedettségre. Mi van nekünk ebből? Talán a kormány az általunk hozott áldozatokat visszafizeti?«9 És ha az olaszokat és magyarokat legyőzik, — fejtegeti tovább Sabina — akkor majd keresztül lehet vinni reakciós intézkedéseket. A mostani kormányban Sabina szerint nem lehet megbízni. Csak szép szavakat mondott, tettekkel nem bizonyította be, hogy a szabadságot szereti. Befejezésül Sabina rámutat arra, hogy cikke nem egyszeri, alkalomszerű ellenzékiség, hanem alapvető állásfoglalás, amely a kormány ellenforradalmi politikája ellen irányul. Egy nappal később Sabina ismét vezércikkben fordul szembe a kormány sajtószabadságot korlátozó rendeletével. »Már olyan messzire jutottunk bizalmunkkal és áldozatunkkal ! Cseh nemzet, te, aki szabaddá tetted az osztrák birodalmat és a dinasztiát, te, aki fiaid és pénzed áldoztad — bilincse- ж kért — te magad ítélj e fölött a parancs fölött.«1 0 De nemcsak a demokratikus jogokat rabolja el az ellenforradalom, hanem a nemzeti szabadságot is. Egy másik vezércikkében kifejti Sabina, hogy a cseh nép nap mint nap konkrét tényeken keresztül meggyőződhet arról, hogy az osztrák kormány ellensége a szabadságnak. Ez a cikk már mutatja a cseh radikálisoknak az abszolutizmus ellen kibontakozó nemzeti függetlenségi harcát. Sabina e cikkében elmondja, hogy a politikai életben két erő jelentkezik. A kormánynak az ereje és az ezzel szemben jelentkező ellenerő, a nemzetek ereje. E két erő csak akkor egyesülhet, lia a kormány megérti a nemzetek kéréseit, követeléseit. A nemzetek hosszú évszázadokon keresztül hagyták magukat elnyomni, nem lépett fel az »ellenerő«. 1848-ban megváltozott a helyzet és ekkor kezdődött a népek igazi élete. Megrendült az abszolutizmus. A reakciós kormányok ebbe nem nyugodtak bele és szembefordultak a nemzetek jogos követeléseivel. Sabina világosan látja az ellenforradalom divide et impera politikáját : »... az abszolutizmus megosztja a nemzeteket és országokat zár el egymástól, hogy a szétszórt ellenerővel szembeállítsa a maga erejét, mert most a nemzetek, mint ellenerők a testvériség és barátság kapuját kinyitva egyesülni kezdenek 8 K. S. jelzésű vezércikk. Noviny Lipy Slovanská (NLS1) 1849 jan. 2. (1. sz.) 9 U. o. 10 K. S. jelzésű vezércikk. NLSl 1849 jan. 3. (2. sz.)
