Századok – 1952
Tanulmányok - Farkas Lajos–Radó Géza: Kossuth és a szabadságharc hadiipara 688
KOSSUTH ÉS A SZABADSÁGHARC HADIIPARA 729 munkájáról, de a város gyors kiürítése miatt rendőri vizsgálatra már nem maradt idő.23 1 Megoldhatatlan problémát jelentett a temérdek felszerelés mozgatása is, úgyhogy a készletek tekintélyes részét — a jobb jövő reményében — Szeged és Arad környéki városokban raktározták be. Az utánpótlási és szállítási szervezet működésében — a Görgey környezetéből származó kapituláns hangulat erjesztő hatására — a könnyelműség és nemtörődömség lett úrrá. Akadtak csapattestek, amelyek az alkalmi raktárakból kétszeres mennyiségű fegyvert, lőszert, ruhát vettek fel s így másoknak a legszükségesebb sem jutott. Amikor Schlick osztrák tábornok csapatai augusztus 4-én megszállták Makót és Kossuth a hadfelszerelési hivatalt Facsetre, a fegyvergyárat Ménesre, a kardgyárat és a ruhabizottmányt Radnára helyezte át, ez az áthelyezés egyet jelentett tevékenységük végleges megszüntetésével. A kis falvak között bolyongó üzemeket már képtelenség volt munkába állítani.232 Szeiúere Bertalan miniszterelnök, aki örökös ingadozásaival nagyban hozzájárult a békepárti irányzat felülkerekedéséhez s a parlament radikális szárnyának visszaszorításához, augusztus 7-én Szalontáról levelet írt Kossuthnak. A pusztulás árnyékában megvilágosodott benne a tavaszi belpolitikai fordulat alapvető balfogásainak minden szerencsétlensége s egyben a felelősség kérdése is. »Nem volnánk ilyen szegények, ha a 60 milliót sietve készletre t • megcsináltattuk volna... Ne legyen szép, ne legyen ékes, de legyen pénz, és minden összeteremthető erő a készülésre fordíttassék. Miért nincs fegyverünk? Mivel az arany és ezüst pénzt nem mertük berendelni a status szükségére, nem emlitve, hogy a bankárokat kíméltük. Kíméltük az embereket, a templomokat, csak a nemzet jövendőjét nem. Revolutiót kivívni revolutionális . szabályok nélkül nem lehet. Azért veszünk el, mert az ellenkezőt hittük, guillotine helyett amnesztiáról gondoskodtunk. Ha nem késő, szerezzünk i aranyat, ezüstöt, akárhonnan és fegyvert!«233 De már késő volt! Szemere elkésett önbeismerésével, a cserbenhagyott forradalmat már nem lehetett feltámasztani. * A polgári történetírás művelői — kevés kivétellel — száz év óta igyekeztek Kossuthot — a kapituláns szárnnyal szemben elmarasztalni a szabadságharc nagy történelmi perében. Nemcsak a kezdetéért, de az összeomlásért is elsősorban Kossuthra hárították a felelősséget s mindenáron igyekeztek Világos miatt Görgey és a békepárt magatartását igazolni. A Kossuth ellen felhozott vádak között gyakran szerepeltették azt is, hogy a. honvédsereg szűkében volt az ágyúnak, fegyvernek, lőszernek, ruházatnak s így az anyagi felszerelés hiánya kezdettől fogva eleven gátja volt a végső győzelemnek. Jóval túlmenne e szűk tanulmány keretein231 a szabadságharc bukása okainak részletes feltárása. Célunk az volt, hogy leszámoljunk azzal a száz év óta szövődő hazug legendával, amely szerint a honvédek fegyvertelenek és rongyosak voltak s ezért nem állhattak ellen a túlerőnek. E tanulmányban ennek éppen az ellenkezőjét igyekeztünk bizonyítani : a kossuthi zseni a hadi- és had-231 OHB 9486/1849. — Gelich i. m. III. к. 810.1. 232 Gelich i. m. III. к. 829. 1. 233 Szemere В.: Levelek 1848-1862. Pest, 1870. 18 — 21. 1. 234 amely csupán néhány kivonatolt részlete a szerzők »Kossuth, a gazdaságpolitikus« című készülő nagyobb művének.
