Századok – 1952
Tanulmányok - Farkas Lajos–Radó Géza: Kossuth és a szabadságharc hadiipara 688
716 FARKAS LAJOS—RA DÔ GÉZA ban éppen az ellenkező hatást érte el. Elszakadt a forradalom fejlődése szabta objektív követelményektől, a forradalom tényleges osztály-erőviszonyainak talajától. A baloldallal való szakítás folyományaképpen a magyar forradalom és szabadságharc hanyatló korszaka következett be. A cári seregek inváziójának küszöbére érkezett ország, — hátában a megvert, de meg nem semmisített s új erőre kapó osztrák sereggel — az egyre élesedő belső ellentétek kereszttüzében, a politikusok és tábornokok tusakodó csoportjainak nyugtalankodásai között, forradalmi erejében és kitartásában folyton gyengülve haladt végzete felé. Kossuth a fenyegető összeomlást, ha lehet, még keményebb munkával igyekezett elhárítani. Utasítására Láhner ' május 19-én tervezetet dolgozott ki. Javaslata szerint a fegyvergyár Nagyváradon maradt volna. Pesten új fegyvergyárat kívánt létesíteni, amelynek a hengerművét és fúróüzemét 250 puskacső és magát a gyárat ugyanannyi fegyver gyártására tervezte. Komáromban is új fegyvergyár létesítésére gondolt. A három gyár együtt napi 500 fegyver készítésére lett volna képes. Rhonicot, amely állami vasmű volt és évi 80.000 mázsa vasat, valamint többezer mázsa acélt termelt, szurony- és töltővessző gyártással foglalkoztatták volna. Ez az üzem fedezte volna a pesti és komáromi gyárak szükségletét. Diósgyőr szállította volna Pestnek és Komáromnak a szuronyokat. A nagyváradi fegyvergyárat Petrósz és Vaskóh látta volna el vassal, acéllal és bajonettekkel. Töltővesszőket és szuronyokat Meczenzéfről kapott volna. A fegyverek és alkatrészek fő raktározási helyéül Komáromot javasolta és úgy gondolta, hogy ott ostromzár esetén is lehet majd napi 100 fegyvert gyártani,15 7 Kossuth csak részben tette magáévá Láhner javaslatait. A nagyváradi fegyvergyárat mindjárt Buda visszafoglalása után visszatelepítette Pestre. A szakmunkások jó része is visszaköltözött. Nagyváradon csak a fegyverjavító műhely maradt, az ágyúgyárral és a lőpor malmokkal. A komáromi fegyvergyár létesítését viszont elrendelte15 8 és június 8-án Klapka már jelentette is: »A puskagyár felállításán szorgalommal működünk, addig azonban, míg az tökéletesen létrehozatik, Láhner tábornok által ideszállított mesteremberek a romladozó fegyvereket javítgatják,«159 A nagyváradi fegyvergyár visszatelepítése Pestre nem bizonyult szerencsés intézkedésnek. Heteket vett igénybe a gépek szétszedése, csomagolása, szállítása és üzembehelyezése.16 0 Mire az üzem termelése újból felfuthatott volna, jött az új tragikus fordulat, ismét fel kellett adni a fővárost. Kossuth az állami fegyvergyár kényszerszünetének néhány hetes időszakát azzal vélte ellensúlyozhatónak, hogy a nagyváradi és debreceni fegyverjavító műhelyekben gyorsított ütemben tette hasznavehetővé a Buda elfoglalásakor zsákmányolt 8760 * különféle gyalogsági fegyvert.16 1 Az egyre érezhetőbb fegyverhiányon — hiszen a honvédség létszáma gyorsuló ütemben szaporodott — ez a zsákmány sem segített tartósan. A baj megelőzésére más mód is kínálkozott, amit Láhner április 22-iki előterjesztésében már előre látott: »Bármily kecsegtetőek is — irta akkor Kossuthnak — a fegyvergyártás kilátásai,« mégis azt 167 OHB 7190/1849. 158 Gelich i. m. III. к. 430. 1. 169 OHB 7800/1849. 160 Gelich i. m. III. к. 430. 1. «i OHB 7706/1849.
