Századok – 1952

Tanulmányok - Kozlov; V. K.: I. V. Sztálin a Szovjetunió szocialista nemzeteinek kialakulásáról és fejlődéséről 56

66 V. К. KOZI.OV új nyelvek kialakulásához vezet, hanem az egyik nyelv győzelméhez és a másik vereségéhez. A nyelvek fejlődésének ezek a törvényszerűségei, amelyek jellemzőek a kapitalizmus uralmának korszakára, elvesztik erejüket a szocializmus uralmának korszakában. Ebben a korszakban »szó sem lehet egyes nyelvek elnyomásáról és vereségéről és más nyelvek győzelméről. Itt ...a nemzeti nyelvek százaival lesz dolgunk, »amelyek közül a nemzetek huzamos gazdasági, politikai és kulturális együttműködésének eredményeképpen ki fognak emelkedni eleinte a leggazdagabbá vált egységes övezeti nyelvek, azután pedig az övezeti nyelvek egy közös nemzetközi nyelvvé olvadnak össze, amely természetesen nem lesz sem német, sem orosz, sem angol nyelv, hanem egy új nyelv, amely magába olvasztotta a nemzeti és övezeti nyelvek legjobb elemeit«.6 * Melyek hát a burzsoá és a szocialista nemzetek közötti alapvető különbségek? I. V. Sztálin azt tanítja, hogy a burzsoá nemzetek élén a burzsoázia és nacionalista pártjai állanak. A burzsoázia megsemmisítette a feudalizmust és a feudális széttagoltságot, összetömörítette és összeforrasztotta a nemzetet, rányomta bélyegét a nemzet egész arculatára, osztályérdekeinek megfelelően alakította ki szellemi és társadalmi-politikai arculatát. Az ilyen nemzeteket vezető burzsoázia osztálybékét hirdet a nemzeten belül a »nemzet egysége« érdekében, nemzetének területét más országok rovására akarja kiterjeszteni, . bizalmatlanságot és gyűlöletet hint szét más nemzetek iránt. A burzsoázia és nacionalista pártjai a nemzeti kisebbségek elnyomásának és az imperializmussal való közös front fenntartásának politikáját folytatják, hogy megtartsák uralmukat és elnyomhassák a népek nemzeti felszabadító mozgalmát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom teljesen új korszakot nyitott a nemzetek fejlődésének történetében —; az előző, burzsoá nemzetektől gyökeresen eltérő új szocialista nemzetek keletkezésének, kialakulásának és felvirágzásának korszakát. I. V. Sztálin a következőképpen mutatott rá ezekre a gyökeres különbségekre : »A munkásosztály és internacionalista pártja az az erő, amely ezeket az új nemzeteket összeforrasztja és vezeti. A nemzeten belül a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, melynek az a célja, hogy a szocializmus győzelmes építése érdekében felszámolja a kapitalizmus maradványait ; a nemzeti elnyomás maradványainak megsemmisítése a nemzetek és nemzeti kisebbségek egyenjogúsága és szabad fejlődése érdekében ; a nacionalizmus maradványainak megsemmisítése a népek közötti barátság megteremtése és a nemzetköziség megvalósítása érdekében ; egységfront valamennyi elnyomott és nem teljesjogú nemzettel a hódító politika és a hódító háborúk elleni harcban, az imperializmus elleni harcban — ilyen ezeknek a nemzeteknek szellemi és társadalmi-politikai arculata«.7 A burzsoá és szocialista nemzetek elsősorban gazdasági alapjaik tekintetében különböznek egymástól. Gazdasági alapjaik különbözősége határozza meg osztályösszetételük és szellemi arculatuk, társadalmi-politikai érdekeik és törekvéseik különbözőségét. A kapitalista magántulajdon, a burzsoá nemzetek gazdasági alapja,, leküzdhetetlen akadályt képez a nemzetek közeledésének útján és ez a főoka * Sztálin: Marxizmus és nyelvtudomány, Szikra, 1950. Melléklet. 9—10. o. ' Sztálin, Művei, 11. köt. 369 —370. o.