Századok – 1952
Tanulmányok - Farkas Lajos–Radó Géza: Kossuth és a szabadságharc hadiipara 688
706 FARKAS LAJOS—RA DÔ GÉZA A lőszerellátási nehézségeket, amelyek kétségtelenül végigkísérték az egész szabadságharcot, nagy mértékben fokozták az egyes hadseregparancsnokok túlméretezett igényei. Nem egyszer lényegesen több fegyvert, ágyút, lőszert, pénzt, ruhát, élelmet kértek, mint amennyire szükségük volt. Ugyanebbe a hibába estek a kormánybiztosok is, ami érthetően növelte az elosztás gondjait. ».. .a kormánybiztos uraktól nem azt igényli a kormány — intette meg őket Kossuth erélyesen —, hogy mindig csak fegyvert és hadsereget és álgyúkat kérjenek, és panaszló hangon írjanak..., mert ha mindenhova egy-egy hadsereget küldhetne az ország, rögtön nem volna szükség kormánybiztosokra.«10 2 Őszintén felvilágosította Bem tábornokot is december 21-i levelében : ». . .a kormánynak nincs földöntúli hatalma, hogy olyan mennyiségeket. . ., mint ahogyan azt a tábornok úr kérte, előteremtsen. És nem küldhet túlzottmennyiségeket sem egyetlen helyre,.mert akkor másutt szenvedne hiányt a sereg... E pillanatban 30.000 emberünk vár fegyverre... Tábornok úr 200 töltényt is kér emberenként. Ezidőszerint. 100.000 emberünk áll fegyverben. Ha a hadseregnek minden katonáját ebben az arányban látnánk el tölténnyel. . egyszerre 20 millió töltényt kellene előteremtenünk, amihez 3400 mázsa puskaporra és 3 — 5 ezer lőszergyártó munkásra lenne szükség. .. Amikor az országot 10 oldalról támadják egyszerre és mindent a harczok közepette kell előteremtenünk, emberfeletti teljesítmények kellenek már ahhoz is, hogy a legszükségesebbet biztosítsuk.« A levél, mely egyik legjellemzőbb dokumentuma Kossuth erőfeszítéseinek és a kezdet nehézségeivel való birkózásának, ezekkel a szavakkal fejeződik be : »Ha lesz kéthónapi téli pihenőnk, akkor tartalékokról is nagyobb mértékben gondoskodhatunk.«10 3 Üres katonai ruharaktárak, lábbelihiány, csenevész bőripar, kezdetleges textilgyárak, visszhang nélkül maradt honvédségi versenytárgyalási felhívások s oly kopott, rongyos öltözetű honvédek, hogy láttukra a jó hazafiakat fájdalom töltötte el : ilyen helyzetet talált Kossuth, amikor a honvédelmi bizottmány élére került. Valósággal megdöbbent, amikor októberben az osztrák határon felsorakozott magyar sereget megszemlélte : »Küldjön a tisztelt (honvédelmi) bizottmány legénységet — írta haza —, de küldje felruházva, mert mezítláb, ruha nélkül mit teszünk velük. Küldjön minél több bakkancsot, csizmát, köpönyeget, szalmazsákokat, pokrócokat.«104 Nádosy ezredest, a haditanács elnökét már valósággal felelősségre vonta — nyilván nem alaptalanul, mert ez az áruló, félve a következményektől, néhány hét múlva átszökött az osztrákokhoz — : »Az ujonczokat ne küldje Nádosy öltözetlenül,10 5 Görgey pedig »emberenként legalább egy fehérruhát (fehérneműt) kért, mert »az önkéntes zászlóaljak valamennyien tökéletesen eltetvesedtek. . ,«10 6 102 OHB 4092/1848. 103 OHB 5173/1848. -v . 104 OHB 2297/1848. i°5 OHB 2546/1848. 106 Mészáros Károly: Kossuth levelei a magyar szabadságharc karvezéreivel 1848—49-ben. Ungvár, 1862. 25—26. 1.
