Századok – 1952
Tanulmányok - Farkas Lajos–Radó Géza: Kossuth és a szabadságharc hadiipara 688
716 FARKAS LAJOS — RADÓ GÉZA sorolt vidéki hely elöljáróságának, hogy a puskaművesek és legények számát egy héten belül közvetlenül hozzá továbbítsák. Egyidejűleg utasította »a közállomány vas- és gépgyárai« igazgatóit, »valamint minden közállományú bányatisztséget, hogy a bánya- és gyármunkások közül mindazokról, kik a fegyvergyártásnál alkalmazhatók ... 8 napok alatt névjegyzéket küldjenek fel, hogy a szükséges munkások« Pestre való irányítása tekintetében »intézkedni lehessen«. Erre az intézkedésre azonban már nem volt szükség. »... A kormány megvárja — így szólt a rendelet befejező része — hogy a puskám ívese к önkint szolgálatra ajálkozni annál inkább kötelességüknek ismerendik, mivel különben a munkásoknak igénybevétele parancsolólag is"el nem fog mulasztatni«.47 Kossuth erélyes rendeleteinek hatására naponként szaporodtak az ajánlkozók.4 8 Az erély és a gyorsaság győzött ezen a kényes ponton is. A hadiipari termelés fokozása érdekében Kossuth nem egyszer egész üzemeket, üzemrészeket vagy fontos gépeket is »mozgósított« és — mai szóhasználattal élve — lényegében államosította a gyárakat, műhelyeket és termelő eszközöket. A legnagyobb horderejű államosítást4 9 a gyengén termelő,50 szakmunkásokban és gépi berendezésben szűkölködő5 1 pesti fegyvergyár átvétele jelentette. Egyidejűleg a lőfegyverek apróbb kellékeinek készítésére Kossuth igénybevette a központi vasúti szergyár egyik műhelyét, ugyanakkor azonban arra kötelezte a gyárat, hogy a műhellyel együtt adja át a nélkülözhető »munkatársakat is«.5 2 . Egy Hanki nevű asztalos gőzgépét Komáromba irányíttatta, mivel ott nagyobb szükség volt arra.5 ' Gróf Andrássy György tornamegyei dernői gyárában öt esztergályozógép állt munka nélkül. Kossuth utasította a fegyvergyár igazgatóságát, hogy azokból Tischler Gedeon és Társai mecenzéfi szuronygyárosok, kisajátítás útján, legalább két gépet kapjanak.54 Eszterházy herceg magántulajdonát sem tartotta nagyobb tiszteletben. A hadügyminisztérium beszámolójából tudta meg, hogy hadiröppentyűkkel sikeres kísérletezéseket folytattak, de a gyártás megindulásához nélkülözhetetlenek az Eszterházán található vízisajtók. Már másnap utasítást kapott a soproni kormánybiztos, hogy vegye át és sürgősen továbbítsa Pestre a herceg cukorgyárában lévő két vízisajtót, »de legalább az egyiket.«55 Ágyúfúrásra és »külső pallérozásra igen czélszerűleg használható« esztergagépe volt a vasúti szergyárnak. Pontosan ilyen gép kellett az ágyúgyártás vezetőségének. Kossuth váltságdíj ellenében rögtön átadatta a vasesztergát az ágyúöntési felügyelőnek. Ugyanilyen rendeletet küldött egy másik vaseszterga átadása ügyében a budai hajógyárnak.5 6 Egyébként a hajózási társaságot, amely teljes egészében külföldiek tulajdonát képezte, a csapatok, nyersanyagok, hadiszerek szállítása terén elfoglalt különlegesen fontos helyzete miatt, ha nem is formailag, de lényegileg állami ellenőrzés alá helyezte. Kitűnik ez abból a rendelkezéséből, hogy a hajózási társaságnak a Duna magyar felségvizein található teljes hajó« Közlöny 1848 nov. 17. (160. sz.) 48 OHB 3845/1848. 49 OHB 3194 1848. 50 OHB 1645, 23241848. 61 OHB 958, 2777/1848. 62 OHB 2572/1848. 63 OHB 2974/1848. 64 OHB 5357/1848. 85 OHB 5555/1848. 66 OHB 6687/1848.
