Századok – 1952
Tanulmányok - Farkas Lajos–Radó Géza: Kossuth és a szabadságharc hadiipara 688
KOSSUTH ÉS A SZABADSÁGHARC HADIIPARA (597 a szerepet kapta, hogy összekötő kapocs legyen a rendkívül elfoglalt miniszterelnök és a képviselőház között. Kossuth azonban nem elégedhetett meg ennyivel. Szakítása Batthyányval teljessé vált. Közben Jellasics veszélyesen közeledett, a feszültség nőtt, a zűrzavar tetőfokára hágott. A király Lamberg gróf tábornokot »Magyarország hadserege és fegyveres csapatjai főparancsnokává« nevezte ki. Ez a kinevezés nyílt támadást jelentett a magyar alkotmány, a magyar nép szuverenitása ellen. Kossuth indítványára a képviselőház szeptember 27-én a kinevezést »törvénytelennek, érvénytelennek és semmit érőnek« nyilvánította és a »Lamberg iránti engedelmességet haza árulás bűne alatt« megtiltotta. Ennek a határozatnak a foganatosításáról a nyniszterelnök távollétében már a honvédelmi bizottmánynak kellett gondoskodnia.3 1 Ily módon a honvédelmi bizottmány végrehajtó hatalommal ruháztatott fel, végeredményben tehát »uralkodott a helyzet fölött«.3 2 A bécsi udvar nyílt támadása megállította a középnemesség jobbratolódását és létrehozta Kossuthnak a baloldallal való szövetségét. A pesti változások híre gyorsan elterjedt a Jellasicscsal szembenálló csapatok soraiban is, amelyek önbizalmukat visszanyerve és a Pestről érkező nemzetőrökkel, valamint a környék fegyverre kelt népével megerősödve, noha számbelileg és felszerelésben jóval gyengébbek voltak, mint a császári • tisztek által vezetett ellenség," szeptember 29-én a pákozdi csatában döntő , győzelmet arattak a fővárost fenyegető Jellasics felett. Ezután szokatlan gyor-I sasággal követték egymást az események. Ferdinánd király október 3-án a lelépő miniszterelnök ellenjegyzése nélkül, tehát teljesen törvénytelenül és önhatalmúlag, Récsey Ádámot, egy Bécsben élő testőrtábornokot nevezett ki magyar miniszterelnöknek.3 3 A példa nélkül álló provokációra a képviselő! ház október 8-iki ülésében — Kossuth előterjesztésének meghallgatása után —olyértelmű végzést hozott, hogy »... a honvédelmi bizottmány addig, míg az ország normális állapotba jővén, törvényes kormánya nem lesz, mind azon hatalommal, mellyel az ország kormányának bírnia kell, felruháztatik.« Továbbá, hogy »... a honvédelmi bizottmány, Kossuth Lajos elnöklete alatt, önmagát fogja rendezni és a dolgok menetelét akkép elosztani, mint azt bölcs belátása szerint legjobbnak fogja találni.«3 4 A nép kívánságát, akaratát, a forradalom életerejét tükrözte vissza a képviselőháznak ez a döntése, amely lényegében teljhatalmat jelentett Kossuth számára, aki fegyverkezési és hadseregfelszerelési téren a hiányokon és fejetlenségen kívül jóformán alig örökölt valamit is a Batthyány kormánytól. Döntő bizonyíték erre Kossuthnak Parndorfról, a nyugat magyarországi táborból küldött október 26-iki beszámolója : » . . . most 65.000 rendes katona áll ellenünk s közte 8000 lovasság, míg nekünk alig van 30.000 emberünk, közte vagy 7000 sorkatona és honvéd, nem több 1750, de verhetetlen huszárnál. Seregünk többi része indisciplinált, puskát tölteni fele sem tud, lőni már éppen nem.«35 És még ez a kevés katona is — jelentette november 5-én a honvédelmi bizottmánynak — »rosszul ruházva tovább lehetetlen, hogy kiállja 31 Közlöny 1848 szept. 29. (111.„ez.) 32 Szeremlei Samu: Honvédelmi Bizottmány, 65. 1. 33 Közlöny 1848 okt, 10. (122. sz.) 34 Közlöny 1848 okt. 10. (122. sz.) 35 OL. OHB 1840/1848.
