Századok – 1952
Tanulmányok - Farkas Lajos–Radó Géza: Kossuth és a szabadságharc hadiipara 688
KOSSUTH ÉS A SZABADSÁGHARC HADIIPARA (597 sága, függetlensége forog kockán : »... a pénzügyminiszternek az volt volna kötelessége, hogy minden új kiadás ellen kézzel-lábbal szabadkozzék. En ezt nem tevém. Sőt, ellenkezőleg, magam unszoltam az illetőket, hogy minél több honvédet állítsunk . . . magam unszoltam a költséges ágyútelepek felszerelését . . . Fegyverért szívesen odaadtam volna a kincstár utolsó fillérét ; fizettem előre, itt fegyvergyár alapításra, amott ágyús gőzösök megszerzésére ; felemeltem a salétrom árát, hogy a puskapor készítése gyorsabban menjen ; nem gondoltam egy kis kárral, csak hogy nagyobb mennyiségben kiteremtsem az ónt, amely golyó alakban repüljön a hálátlan pártütők felé ; nem kíméltem a költségeket a rendeletek gyors küldeményezésétől, fegyverek, töltések, pénzek, katonák drágább,de gyorsabb szállításaitól; szóval, ha pénzt kértek a honvédelemre ... ha kérdezték, bírom-e fedezni a kiadást, csak azt fontoltam meg, melyik út-mód jobb, melyik czélszerűbb, de feleletem mindig az vala : csak rajta! rajta! a haza védelmére van pénz, lesz pénz, nem hagy el a nemzet, s ha elhagyna, teremtünk az egekből, s ha az ég elhagy, a poklokból is.« Néhány nappal később a fegyveres önvédelem sürgősségének nyilvánosan is hangot adott : »Ha készülünk, nem fogunk megtámadtatni. A gyöngének békéje kegyelemtől függ. Az erős békéje biztosítékát önmagában hordja. Alvótól senki sem fél. Az erőssel alkusznak, a gyöngének parancsolnak. Készületlenség több mint gyengeség. Készületlenség bi/.onyos halál«.3 A belső ellenség felé is keményebbé vált a hangja. »... itt az idő, hogy végre a magunk lábán járjunk. Az árulókat, ellenforradalmiakat végre meg fogjuk ismerni. Gyorsaság és szigor . . . főügyelettel aria, hogy elleneinknek fegyvert és hatalmat kelőkbe ne adjunk.«4 Bécs látta, hogy katonailag mennyire erőtlen az ország s ezért újabb kísérletet tett, hogy a két döntő tárcát, a pénzügyit és a hadügyit a saját befolyása alá kényszerítse. Kossuth így adta okát Bécs vakmerőségének: »... tudják, hogy készületlenek vagyunk . . . Tudják, hogy nincs egyetlen fegyvergyárunk ; tudják, hogy fegyvert kívülről nem kapunk ; tudják, hogy váraink bástyái porlásban vannak, magtáraik üresek, védjeik idegenek . . ,«5 Riasztó kép, amely a gyávákat, a megalkuvókat megrettentette, de Kossuth nem riadt vissza a veszélytől, sőt egyre jobban fokozta tevékenységét. Július 11-iki híres beszédére a parlament megszavazta a kért 200.000 honvédet és a 42% milliós hadihitelt.6 A reakció fölényesen mosolygott. Azt hitte, üres papírszámok ezek. De csakhamar rá kellett döbbennie a valóságra : Kossuth szervező és irányító tehetsége, támogatva a tömegek forradalmi akaratától és elszántságától, biztos alapot teremtett a honvédség számára. A papírszámok nemsokára életre keltek. Kossuth nem egy alkalommal tette fel magában a kérdést : mi vár az országra, ha Bécs fegyveres támadást indít ellenünk? Ausztria és Magyarország gazdasági erőviszonyainak összehasonlítása a számok tükrében aggasztó képet mutatott. Közlekedési rendszerünk katasztrofálisan elmaradt. Vasút csak Váctól ment Pesten át Szolnokig. A rettenetesen elhanyagolt utakon a szekér volt az egyedüli szállítóeszköz.7 Esős időben az egész magyar élet 3 K. H. 1848 júl. 4. (4. sz.) 4 K. H. 1848 júl. 15. (13. sz.) 5 K. H. 1848 júl. 4. (4. sz.) 6 K. H. 1848 júl. 13. (11. sz.) 7 Faragó Miksa: Kossuth-bankók kora. Bpest. 4. I.
