Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
£60 BAIITA ISTVÁN hadjáratnak political irányát a kormány utasításához képest ellenőrizni s az ország kormányát a hadseregnél képviselni országos biztos úr feladata« s ezért felhívta a figyelmét, hogy »valamint az erdélyi hadvezér oparationália terve s szándokáról országos biztos urat folyvást világosságban tartandja, úgy országos biztos úr a hadjárat politicai irányát a hadvezérrel tudatni fogja, egyébirányt a tökéletes egyetértés fenntartására mindent elkövetve«. A rendeletnek ezeket a sorait azonban Kossuth áthúzta s a szövegbe mindössze annyi került be, hogy »Csányi politicai intézkedéseinek katonai segély igénylő részleteire nézve az erdélyi hadak vezérével tegye magát érintkezésbe«. Biztosította ez a'rendelet Csányinak azt a jogot is, hogy kormánybiztosokat nevezzen ki, nemzetőrzászlóaljakat állítson fel és azok tisztjeit maga nevezze ki. A katonai vezetéssel való együttműködés kérdését azonban bővebben részletezte Kossuth a fentebb taglalt hosszabb utasításban. Itt közölt nézetein erősen meglátszanak azok a tapasztalatok, amelyeket Bem és a polgári funkcionáriusok korábbi, decemberi összeütközéseiből szűrt le, de méginkább az a tisztelet, amellyel az öreg hadvezér katonai sikereinek adózott. »Ami a jelen, s különösen erdélyi viszonyokkal annyira összefüggésben lévő hadi intézkedéseket illeti — mondotta Kossuth a fenti utasítás befejező részében — ezekre nézve országos biztos úr oda utasíttatik, hogy magát Bem tábornok és fővezér úrral érintkezésbe tévén, vele a legjobb egyetértésben lenni igyekezzék, mi országos biztos úr ösmert nyugalmas és hazaszeretettől átjárt kedélyének még akkor sem leend nehéz, ha a nevezett fővezér önnek némely kívánataira — saját operatioi tekintetéből — eleget nem is tenne, s minthogy, kivált az ellenségtől megtisztított és tisztítandó helyeken — hol a nyugalom fenntartására s a lázadás isméti kitörésének megelőzésére maga a fővezér kénytelen némi katonai hatóságot hagyni — a polgári viszonyok is a katonaiakkal szoros összefüggésben vágynák és leendenek, ennélfogva országos biztos úr még politicai intézkedéseire nézve is viszonyban legyen nevezett fővezérrel, nehogy intézkedéseik egymást keresztülvágják.« Tudatta Kossuth egyidejűleg Bemmel is'a kormánybiztos személyében beállott változást s kifejezésre juttatta azt a reményét, hogy a »kormánynak Erdély politicai administratioja rendbehozatalára tett választása mind a sükerre, mind pedig az önneli érintkezésekre nézve a legszerencsésebb.«1 Csányi a rendelet kézhezvétele után azonnal el is indult új állomáshelyére, Kolozsvárra, ahová január 30-án este érkezett meg. Útjának tapasztalatairól már másnap beszámolt Kossuthnak s ettől kezdve nagyobb szünet nélkül állandóan mentek a tudósításai Debrecenbe — néha egy napról kettő is — hogy Kossuth egy pillanatra se veszítse el áttekintését az annyira fontos erdélyi ügyek fölött.5 Csányi tisztában volt feladata nagyságával, s azzal is, hogy Kolozsvárt, elzárva egyrészt Magyarországtól, másrészt a hadműveleteket 4 Kossuth hosszabb utasításának fogalmazványát 1. OL. OHB. 107911849. sz. alatt, tisztázatát a Csányi-iratok 1278. rakt. sz. alatti csomóiában : a nyílt rendelőt és a Bemhez szóló értesítés fogalmazványa ugyancsak az OHB 107911849. sz. alatt van. 6 Csányi Erdélyből írt tudósításai két helyen találhatók meg : az OHB irattárában feküsznek az eredeti tudósítások, sajnos nem hiánytalanul, a fogalmazványaik pedig megvannak Csányi 771 fogalmazványt tartalmazó - leveleskönvvében, amely — a Csányihoz befutott, kb. 5000-re tehető erdélyi tárgyú badvánnval együtt — korábban az aradi múzeum birtokában volt, most pedig a bukaresti Román Tudományos Akadémia levéltárában van. Ezen az utóbbi gyűjteményen alapszik az egyetlen komolyabb, Csányival foglalkozó tudományos munka : Márki Sándor: Csányi László Erdélyben c. tanulmánya az Erdélyi Múzeum 1897. évfolyamában. Eissen Gyula már említett életrajzi vázlata (Csányi László pályája, Bpest., 1917.) is használja kisebb mértékben.
