Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
KOSSUTH É-i CSÁNYI 651 akadályozzák azt, hogy a magyar függetlenségi harc valóban az egész nép forradalmi önvédelmi háborújává fejlődhessék.4 6 Nem jelenti azonban mindez azt, hegy Csányi nem foglalt állást Görgeyvel szemben akkor, ha úgy látta, hegy annak törekvései ellentétben állanak a Bizottmány és Kossuth szándékaival. Alig hegy Kossuth november elején Pozsonyt elhagyta, már kitölt köztük az első ellentét a tiszti kinevezések körül. Csányi felismerte, hogy Görgey akkor, amikor a tiszti kinevezéseket minél jobban a saját hatáskörébe akarja vonni, azon dolgozik, hogy a sereg tisztikarát az ország kormányának mellőzésével a maga személyéhez kapcsolja. Csányi az ebből eredő viták során megmondta Görgeynek, hogy »valamint Önnek igazsága van, hegy a seregeket magához csatolja, úgy a bizottmánynak, azon egyetlen koimánynak, melly mindnyájunk felett áll, kötelessége, hogy okot gerjesszen a seregekben bizodalomra és szeretetre,« ezért hagyta a magasabb rangú tisztek esetében csak a felterjesztés jogát Görgeynek, »minek következése, hogy Önt, mint igazságos előterjesztőt a sereg szeretni fogja és ragaszkodand az igazságos előterjesztés elfogadójához, a kormányhoz«. »Lajosom erre vigyázz — ismeri fel Csányi már itt Görgey igazi szándékait,— ha így nem tesztek, katonai dictatura jövend, vagy jöhet a világra.«47 Néhány nap múlva megismétli figyelmeztetését. November 17-én megírja Kossuthnak, hogy Görgey ismét kinevezett egy századost és egy főhadnagyot. »A kinevezés olyan stílusú — írja levelében, hogy azt aláírnom felesleges. Ha így > marad, am nevezzen, de akkor én nem íromtöbbé alá,mert az egészen felesleges. Lássák Önök, bizottmány tagjai ! ! ! mit tesznek. Téged igen tisztelt barátom figyelmeztetlek, adjon Isten egy-két szerencsés csatát, ezt kívánnunk kell, ezt esdenünk kell, mert jövőnk alapja, de akkor a fővezér kinevezési teljes joggal dictátor, azaz tellyhatalmú úr, és mivel fegyverrel rendelkezik, igen veszélyes.«48 Alighanem a Görgeyvel való ellentétek is hozzájárultak, hogy Csányi november 19-én, a »lelket testet egyaránt fárasztó munka« következ> tében bekövetkezett betegsége miatt újból felajánlotta lemondását, de hogy mennyire nem gondolta komolyan, az kitűnik abból, hogy terhei kisebbítésére maga javasolja egy tábori számvevchivatal felállítását, »mert a növekvő vészek elől elvonulni nem szándéka«. Kossuth válaszában fájdalmának adott kifejezést Csányi egészségi állapota fölött s közölte vele, hogy »minden fel-I terjesztett kívánatában megegyez a bizottmány, mert meg van már eléggé győződve arról, miszerint Csányi kormánybiztos úr az, ki mit hazája megmentésére megtehet, élte minden pillanatát a lehetőleg feláldozva megtenni soha el nem mulasztandja.«4 9 A dolgok hamarosan rendbejöttek : a kinevezések kérdésében Kossuth félreérthetetlen parancsot' küldött Görgeynek, megindult a tábori intendantura megszervezése is — addig felosztották a tennivalókat a kormánybiztosok — és Csányi a helyén maradt. Az a körülmény, hogy Csányi nem tett komoly erőfeszítéseket Görgey visszavonulási taktikájának megakadályozására, nem jelenti egyben azt is, hogy helyeselte és nem is bírálta azt. A visszavonulás kérdésében az első perctől kezdve szembenállt Görgeyvel s csak azért nem avatkozott komolyabban 46 OL. Kormánybiztosok iratai 1217. rakt. sz. és OHB 3370/1848 sz. 47 Csányi nov. 13-án Kossuthhoz irt levelét közli Steier L. ; Görgey és Kossuth, 135. s köv. 1. 48 OL. OHB. 3950/1848. sz. 40 Csányi levelét 1. OHB 3388/1848. sz. alatt ; Kossuth válaszának fogalmazványa u. o., tisztázata Csányi-iratok 1276. rakt. sz. 10 Századok 3—4.
