Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
612 BAB.TA ISTVÁN színlelés, az olasz dolgok jobb fordulata következtében most tervük sikere«» sítésében elbizottabbak, mint valaha, csak őrseregeinket tudjuk kitartani, mégis reménységem van, hogy dacára minden cselszövényeknek becsületes békét köthetünk, ellenkező esetre ellenkezőrül vagyok meggyőződve ; ha a birtokomban lévő 2040 puska és 25 ezer tagbul álló őrsereg közt párvonalt húzok, nem tudom, sírjak-e vagy nevessek?« »Vajha az országgyűlési teendők között a horvát kérdés foglalna első helyet — fejezi be a levelet — és vajha minél számosabb katonaságot decretálna a hongyűlés, katonaságot, mely aztán magyar kormányunktól függendne.«2 1 Csányi erőfeszítéseit a drávai védsereg megteremtése érdekében a minisztérium leghaladóbb tagjai igyekeznek a lehetőségek határain belül támogatni. Szemere a tevékenységének sikeres folytatásához szükséges hatáskört biztosítja számára, Kpssuth a föld alól is igyekszik előteremteni a gyorsan szaporodó nemzetőrsereg eltartására és felfegyverzésére szükséges költségeket. Szemere jún. 14-én a megyékkel szembeni eljárás részletezés3 során biztosítja, hogy »ott, hol a haza veszedelemben van, az igazság és méltányosság megtartandó, de a formát mellőzni lehet; a sükernek feltétele, annak ami szükséges, rögtönzött végrehajtása.«2 2 Június 19-én pedig, Csányi pénzt kérő levelére válaszolva ezt írja : »Közöltem levelét pénzügy minister úrral is. Mi készek vagyunk Önnek mindent adni és küldeni, mert ön által a hazának adjuk, a hazának szolgálunk.«23 Kossuth is szívesen teljesíti Csányi minden kérését : nagy hiteleket nyit számára a különböző dunántúli sóhivataloknál,- szabadkezet ad neki a pénzek kezelésére nézve, jóváhagyja utólagos elszámolásait ; nevelt fiát, Schmidegg Kálmánt szárnysegédévé nevezi ki, írnokot rendel melléje stb. »Ha pénz kell, csak jókor tessék nekem jelenteni — írja neki — mindig fogok gondoskodni, hogy legyen. . . meg vagyok győződve a felől, mikép országos biztos úr ismert hazafiúi érzelménél fogva az állománynak csak hasznos költségeket okoz és okozand.«2 4 Figyelemreméltó, hogy ezekben a. hetekben, amikor a haza határait fenyegető ellenséggel szemben folyik a nemzetőrsereg talpraállítása, menynyire közvetlen példákon ismeri meg Csányi a föld népének hazaszeretetét. Láttuk, hogy bár osztályának leghaladóbb rétegéhez tartozott, a reformkor küzdelmei idején a haladás programmjának egyes kérdései közül éppen a parasztkérdés iránt mutatta a legkevesebb érdeklődést és első kormánybiztosi megbízatása során is mint birtokos nemes állott szemben a parasztság osztályharcos megmozdulásaival. A haza fenyegetettségének láttán mégis ő az, aki Kossuthék figyelmét a népfelkelésre irányítja és tapasztalatai során számára új oldaláról ismeri meg a parasztságot. Első tapasztalatai még vegyesek. Június 26-án meg arról ír Szemerének, hogy a megyei hatóságok jelentései szerint »sokhelyütt elégedetlenség, idegenkedés mutatkozik, sőt ellen szegülés is nyilvánul a kimozdulás eránt népünk részéről,« bár »léteznek számos községek, mellyekbül lelkesülve kimozdítható a népességnek harmad, negyedrésze«.2 5 Július 8-án azonban már tudósítja Szemerét, hogy »nemzetőrseregeink Zala és Somogy megyébül nemcsak kiindultak, de már rendel -tetésök helyét is elfoglalták ; öröm látni, mint v ónul katonai rendben azon 21 U. o. 377. sz. 22 OL. Csányi-iratok 1265. rakt. sz. Belügym. iratok 328. sz. 23 U. o. 410. sz. 24 Kossuth jún. 30-i rendelete Csányihoz (U. o. Pénzügyminiszteri iratok, 1180. sz.) 25 OL. 1848-as belügym. ein. 471. sz.
