Századok – 1952

Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593

KOSSUTH ÉS CSÁNYI 605 és Perczel Fejérben, Tolnában és Somogyban. Levelezésükben beszámolnak egymásnak elért eredményeikről, terveikről, az ellenzék pesti tanácskozásain azonos nézeteket képviselnek, s Csányinak a többiek buzdítására az lenne a feladata, hogy Deákot az ellenzéki egység megvalósítása és a pártprogramm kérdésében balra szorítsa. »Január elején nagy csatánk lesz Fehérvárott — írja Perczel 1845 december 25-én Csányinak — s talán nem eredménytelen az egészre.« Beszámol arról is, hogy Tolnában Ürményi adminisztrátort alaposan sarokba szorították. »Még egy pár ilyen attaque — folytatja — és miénk lesz ismét a győzelem. Átallyában változik a lég, az ellenzék szelleme üdül, ők, az istentelenek se ide, se oda.« Különösen feltűnő az a tisztelet és ragaszkodás, amely Madarász László leveleiből csendül ki öregebb »druszája« iránt. »Csányi Lászlót azon kevesek egyikének érzem — írja neki 1846 febr. 1-én — kik a legutolsó évtizedben e hazát megtarták a germanismus terülése ellenébe önállásában s mostani komoly pillanatain visszaküldeni az autokrata önkényt hivatvák.« »Most jön a tettek feladásának megoldása — írja neki tovább — s konok honfitársaink ellenébeni magasztos pályánk kezdete ; és mivel én olly igen ragadva vagyok épp hozzád, inkább mint Deák Ferinkhez, engedd nekem a kedves hitet, hogy ha te hosszas tapasztalásokkal vagy is gazdagabb s már többet tettél, mint mi kis és szűk körünk miatt tehettünk, mégis bennem ugyanazon lélek él, mely Csányi Lászlóban.«32 A dunántúli ellenzék egységének egyik záloga Csányi, messze ágazó kapcsolatai a többi megyéket is behálózzák s nem kis része van abban is, hogy Balatonfüreden a dunántúli vezetők rendszeres ellenzéki összejöveteleket tartanak. A reformkori Csányi a Kossuth által megteremtett ellenzéki párt egyik jelentős tagja, biztos támasza s majdan következetes végrehajtója Kossuth reformpolitikájának és forradalmi célkitűzéseinek egyaránt. II A márciusi mozgalmak Csányit a fővárosban találták. Február eleje óta Pesten tartózkodott, hogy birtokeladással és kölcsönügyletek útján pénzt szerezzen Schmideggéknek és néhány más megbízójának. Már éppen indulni akart haza, amikor a március 15-i nagyszerű események maradásra bírták. »Itt olyan események vannak fejlődésben — írta még aznap Batthyány Károly grófnak — melyek minden jó embernek tehetségét igénybe veszik. . . Olyan időket élünk, minőkben lehetetlen a kitűzött napon személyünkkel rendelkezni ; a körülmények sebes fejlődését visszatartóztatni nem lehet, de kötelesség ennek, amennyire lehet, csendes irányt adni. Valamint a fővárosnak példája, ha azt a nagyszerű lázadástól vissza lehet tartani, jótékonyan hat az egész honra, úgyha itt ezt eszközleni nem lehetne, általános bajtól lehetne tartani Kárpátoktól Fiúméig. Én ugyan a nagy folyamatban csak egy parányi csepp vagyok, de minthogy egyes cseppek képezik a tengert is, kötelességemmé tétetett az ittmaradás. Hisszük, reméljük a vihar elhárítását. .. Egész Pest lábon, ezerek hullámoznak a városház előtt, de a csend még egy percig sem lőn megzavarva. Mit rejt méhében a jövendő, az a sors titka.« Azonnal írt Deáknak is és megküldte neki a pesti mozgalom követeléseit tartalmazó 12 pontot.1 32

Perczel ós Madarász Csányihoz intézett leveleit 1. Gsányi-iratoh 1282. sz. alatt. 1 L. a Magyar Paizs o. zalaegerszegi hetilap 1914. 28. számában. 10*