Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
590 SZABŐ ISTVÁN célokhoz, hanem az európai megoldásokhoz képest is kiemelkedő volt. Engels szerint az ausztiiai birodalomban a parasztok felszabadítása az olaszországi háborúkra és az udvarnak a. bécsi és pesti forradalom által okozott gondjaira való tekintettel jobban sikerült, mint bármely más részében Németországnak.316 Mi pedig hozzátehetjük, hogy Magyarországon is jobban sikerült, mint a birodalom ausztriai részén. Míg ugyanis Magyarországon március 18-án azonnali hatállyal eltörölték a jobbágyságot, ott 1848 március 28-án egy császári dekrétum nem adott a népnek többet, mint azt, hogy a robotszolgálatot egy éven belül kártérítéssel megszűnőnek nyilvánították. A kormány azt óhajtotta elérni, hogy ez egy év alatt a földesurak és jobbágyok igyekezzenek önkéntesen megegyezni egymással közvetlen megváltásban. Ilyen várakozás azonban 1848-ban nem vezethetett már eredményre. A soraiban 92 parasztképviselőt számláló új Reichstag 1848 nyarán hiába igyekezett gyorsan dűlőre vinni a jobbágyfelszabadítást. A kormány végül 1848 szeptember 7-én új dekrétumot adott ki, amelyben valóban megszüntették földesúri kárpótlással a jobbágyságot, de a szintén 5%-kal tőkésített váltságösszegnek körülbelül egyharmadát magának a jobbágynak kellett megfizetni.34? Az osztrák jobbágyfelszabadítás nyilvánvalóan azért volt vontatott a magyar jobbágyfelszabadításhoz képest és végül is a jobbágyokra azért rakott terheket, mert a forradalom erői legnagyobb potenciáljuk idejében nem érvényesültek céltudatosan a hatalom tényezőivel szemben. Forradalmi lökés hiányában még kedvezőtlenebb volt a jobbágyokra Oroszországban az 1861. évi felszabadítás. Itt a jobbágyságot »maguk a földbirtokosok, az önkényuralmi cár földesúri kormánya és hivatalnokai „szabadították" fel, a jobbágyoknak meg kellett vásáiolni földjüket, valójában kétszeresen rabolták meg őket, nem elég, hogy földet hasítottak le parcellájukról, hanem még arra is rákényszerítették őket, hogy „megváltást" fizessenek azért a földért, amelyet meghagytak nekik s amely mindig az ő birtokukban volt, sőt a megváltás összegét úgy szabták meg, hogy az jóval meghaladta a föld tényleges árát«, de most még szabad emberekké sem tették őket : húsz évre »ideiglenesen elkötelezettnek« hagyták meg őket.348 Sokan ilyen megoldást tervezgettek nálunk is a negyvenes években a magyar parasztoknak s ezeket a terveket csak a márciusi vihar seperte el. A márciusi magyar jobbágyfelszabadítást is nagyobb részben földbirtokosok végezték el s viselte is ennek jegyeit, de viszont viselte annak is, hogy az úrbériség eltörlését a bécsi forradalmat követőleg 48 órán belül mondták ki s magát az úrbériséget megszüntető törvényt 5 nappal a bécsi és 3 nappal a pesti forradalom után szavazták meg Pozsonyban. Az európai országokban a legradikálisabb a francia jobbágyfelszabadítás volt, legkevésbbé az orosz, a 48-as magyar jobbágyfelszabadítás a kettő között, a viszonylag radikálisabbak között foglal helyet. A különbségek a mozgató erőkre utalnak : Franciaországban a forradalom fejlődése közben a polgárság, sőt hovatovább a jakobinus párt hozta tető alá a felszabadítást, ezzel szemben Oroszországban a felszabadításnak a cári hatalom és nagybirtokosok felülről adtak formát sok feudális maradvánnyal, a magyar jobbágyfelszabadítást nemesi országgyűlés fogalmazta meg forradalom hatására, a habsburgi államhatalom támogatása nélkül, sőt szemben azzal, viszont 346 Engels i. m. 76. 1. 347 Grünberg, Karl. i. m. I. к. 375 — 406. И. к. 495 — 497. 1. ; Kulischer, Josef i. m. II. к. 436. 1. 348 Lenin : Az agrárkérdésről. Bpest, I960. I. k. 67, II. k. 107. 1.
