Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
KOSSXJTH ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 581 így született meg március 18-án a jobbágyfelszabadítás törvénycikke, melyben eltörölték »örökösen« az úrbéri szolgáltatásokat, a nemzeti közbecsület védpajzsa alatt kárpótlást ígértek a birtokosoknak, a legeltetés és faizás jogát fenntartották az olyan helyeken, ahol úrbéri rendezés és legelőelkülönítés még nem történt, eltörölték a földesúri bíráskodást s moratóriumot biztosítottak a birtokosok adósságaira, A másik törvénycikkben pedig eltörölték az egyházi tizedet.320 Az előző fejtegetések nem hagynak fenn kétséget afelől, hogy március 18-ának eredményei messze túlhaladták a haladó nemesi követeléseket. Talán még Kossuthét is. Az országgyűlés mégis Kossuth törvényét alkotta meg, mert Kossuth a váratlanul feltáruló lehetőségekhez fel tudta emelni igényét. Széchenyi három nap múlva azt írta naplójába, hogy »az úrbér megszűnt, Kossuth eltörölte, ez az egész igazság, amint ő mondja«.32 1 Amikor Somsich Pál azzal óhajtotta Kossuthot fékezni, hogy az új polgári alkotmány veszélyezteti a soknemzetiségű országban a magyar nemzetiséget, Kossuth azzal válaszolt, hogy most, amikor a hatalom a kezében van, egytől-egyig életbe lépteti azokat az elveket, melyek »nem ifjú ábrándok, hanem egy átvirrasztott férfiúi kornak meggondolt resultatumai«. Somsich további aggodalmaira pedig az erő biztonságával felelte : »Kicsinyhitűek! Nem ismeritek ti a szabadság varázshatását, erősebb az, mint a nemzetiség, a vallás, a vér és baráti rokonság, melyeket mind egyesíteni képes a hazafiságban.«32 2 VIII Március 19-én Pozsonyból az angolok diplomáciai ügynöke, Blackwell azt jelentette, hogy a magyar forradalom diadalt aratott, az ország független királyság lett s csak egy párt van már az országban.323 A helyzet ura Kossuth volt, ő mutatta az irányt s a polgári Magyarország új törvényeit éjjel-nappal szerkesztő és tárgyaló országgyűlés vágtáját az ő türelmetlen ereje fűtöttet. Kossuth jól tudta, hogy a forradalomnak új lendületében elsősorban éppen a forradalmi lökés erejére leginkább reászoruló nehéz kérdéseket kell elintézni. Nem véletlen, hogy a bécsi forradalom hírére március 15-én reggel 8 órakor az országgyűlésben a közteherviselés és a jobbágyfelszabadítás elvét mondták ki s hogy Kossuthék bécsi útja után mindjárt március 18-án a rendek, akik előtt a bécsi forradalom lángolt, mögöttük pedig most már a pesti forradalom zúgott — elől tűz, hátul víz — elsősorban éppen e két nagy kérdés törvényének megalkotását kapták feladatul. Valóban, éppen az úrbériség megszüntetésével jó volt sietni e végül is feudális-rendi országgyűlésben ! A riadalom és tanácstalanság első napjai után sokan találták már az országgyűlés tagjai között úgy, hogy a törvényt elsiették s ha várhattak volna, nem kellett volna annyit adniok. Szentkirályi Mór mindössze öt nap múlva, március 23-án azt jelentette ki az alsó táblán, hogy »az úrbéri viszonyok megszüntetésének elvét ki kellett .mondani, mert ha az alkalom elszalasztatik vala, kivívására nem lehetett 320 Az úrbériség eltörlésére nézve elfogadott és szentesítés alá terjesztett javaslat szószerint az 1848. évi IX. törvénycikknek, a papi tizedről szóló a VIII. t. cikknek felel meg. 321 Viszota Gyula i. m. (Széchenyi vitája Kossuthtal) II. k. 1147. 1. 322 Kónyi Manó i. m. (Deák Ferenc beszédei II. kiad.) 204. 1. 323 Horváth Jenő i. m. Bud. Szemle 1929. évf. III. к. 261. 1.
