Századok – 1952
Tanulmányok - Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás 509
KOSSUTH ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 52 î kezésnek fogta fel, melyet »a személyes és vagyonbeli biztosság óhajtása« fűzött össze s az országban gyakran jelentkező éhínségek egyik döntő okát »az értelem boldogító világosságától távol helyheztetett neveletlenség«-ben vélte megtalálni.69 A harmincas években a pozsonyi országgyűlés alatt Kossuth szélesbülő látóhatára szétfeszítette a felvilágosodásnak már szűk burkait s hatalmas képzeletén a kor kapitalista-liberális eszméi lettek úrrá. A felvilágosodás humanitárius gondolatai elvi rendszerében ugyan még megtalálhatók ezután is, viszont e rendszerben vannak olyan elemek is, melyekben a társadalmi igazságok mintegy a jövendőt villantják már meg. A harmincas években már azt vallja Kossuth, hogy az ember nem születik jóra vagy rosszra s tisztában van vele : »e thesis ellen feltámadnának a keresztény papok, akik a napkeleti bölcseknek a világ phisicai s erkölcsi eredetéről írott philosophemait revelált hitágazattá tették, mivel gazdagon élnek e mellett. Az ember nem képzelhető el társadalmon kívül s valóban csak az jó s az rossz, mit a társasági viszonyok tettek ilyenné.»70 Minden kornak megvan saját eszméje, mely egy világrésznek életszükségeiből önként fejlődik ki.7 1 Kossuth a maga »földireligio«-]át a kor eszméjének megfelelően a »polgári szabadság«-ban határozta meg,72 nemzetnek e szabadság nélkül nincs jövendője, »Én a szabadság embere vagyok, én gyűlölöm az önkényt, gyűlölöm azon fokig, melynek jellemzésére még szót nem talált az . emberi nyelv.«7 3 Szabadnak lenni pedig annyit tesz, mint olyan joggal bírni, aminek gyakorlata minden másoknak hasonló joggyakorlatával összefér.7 4 A szabadság a kezdetben netán magaütötte sebeket is be tudja »gyógyítani«.7 5 Inkább a szabadság »múlékony csapongásain« keresztül óhajt a szabadság rendjéhez eljutni, mint a szabadságtalan rend sírcsendes ösvényén az önkényuralom torkába.7 6 A feudalizmus bilincseiből a szabadság útja vezethet csak ki s Kossuth polgári »religiójának« sok évek ótai mindennapos fohásza : a nép nemzetté legyen.77 Kossuth tehát a feudalizmus helyét elfoglalandó polgári társadalom s az önálló magyar állam megteremtésének a programmjától egyformán ahhoz a követelményhez jut el, hogy a népet nemzetté kell emelni, ez pedig az érdekekben való egyesítés nélkül nem lehetséges. Ez a szilárd elvi meghatározottság szinte hajthatatlanul köti Kossuthot a szabad föld, a jobbágyság szabad állapotra vitele mellé. Kossuth történeti szemléletében eredetileg az egész nemzet szabad társadalom volt78 s a magyar birtok eredeti állapotában nem ismerte 69 Kossuth Lajos értekezése 1828-ban »Az éhségmentő intézetek« címen. Rég Okiratok és Levelek Tára, 1905. évf. I. f. 19. 23. 1. 70 Kossuth Lajos naplója 1837 febr. 21-től márc. 2-ig. Történeti Lapok, 1874. évf. 14. 1. 71 Pesti Hirlap, 1841 febr. 13. (13. sz.) Örökváltság e. vezércikk. 72 Kossuth Lajos: Adó c. tanulmánya. Ellenőr. Politikai zsebkönyv a Pesti Ellenzéki Kör megbízásából. Szerk. Bajza. Németországban, 1847. 449. 1. 73 U. o. 468. 1. 74 Kossuth Lajos: A magyar politicai pártok értelmezése c. tanulmánya az i. m.-ben. (Ellenőr) 267. 1. 76 Kossuth Lajos orsz. védegyleti igazgató értekezése a védegylet közgyűlésén 1846 aug. 20-án. Magyar Szózatok. Hamburg, 1847. 186. 1. -76 Kossuth Lajos i. m. (Ellenőr) 267. 1. 77 Kossuth Lajos i. m. (Felelet) 76. 1. 78 Pesti Hirlap, 1841 ápr. 24. (33. sz.) N-Kőrös és Kecskemét követei a pestmegyei gyűlésen c. vezércikk.
