Századok – 1952

Szemlék - Kulcsár Zsuzsanna: A mai nyugatnémet burzsoa-történetírás a Historische Zeitschrift tükrében. A Historische Zeitschrift 1950.; 1951. és 1952. évi számainak ismertetése 491

KRÓNIKA 497 «s még ez évben felállítják a Történettudományi Intézetet. (Utóbbi a Horthy-korszakban született és a felszabadulást túlélő ú. n. Keleteurópai Tudományos Intézet helyére lép.) Ezek a változások és a 48-as forradalom centenáriuma lehetőséget és egyben lendületet adott a forradalmi hagyományok ápolását célzó müvek megjelenésének. Ebben a korszakban azonban a történetírás még meglehetősen egyoldalú, jórészben csak az 1848-as és parasztságunk történetét érintő témákhoz nyúl. 1950-ben az ötéves terv hatása a történettudományban is jelentkezett. A Történettudományi Intézet keretén belül munkaközösségek kezdtek el tervmunkákat készíteni. E munkaközösségi témák ugyancsak még bizonyos egyoldalúságot mutatnak. A történettudomány fejlődésében fordulatot jelentett a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa, ahol Rákosi, Farkas és Révai elvtársak iránymutató beszédeikben a történelemírás új útját mutatták meg. Az ezzel kapcsolatos feladatok megoldását szervezetileg segítette elő az a tény, hogy a Történettudományi Intézet a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá került. A történetírás középpontjába a honvédő, haladó hagyományok ápolása, fejszabadulás utáni történetünk megvilágítása került. Döntő feladat : az új tudományos eredmények eljuttatása a dolgozó magyar néphez. A Történelmi Társulat népszerű kiadványsorozata, újonnan alakult szakosztálya is ezt a célt szolgálja. A történettudomány előtt álló hatalmas feladatok közül legfontosabbként emelte ki Molnár Erik a magyar történet egyetemi tankönyvek formájában történő feldolgozását 1953-ra. A munka nemcsak ezen a téren, hanem -—• jelentős elmaradás után •— az orosz-magyar történeti kapcsolatok, a demokratikus szomszédállomokhoz fűződő történeti hagyományok kutatása terén is nagy lendülettel megindult. Továbbhalad honvédő, haladó hagyományaink feldolgozása és népszerűsítése. E keretekbe illeszkedik a Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára készülő nagyszabású Kossuth Emlékkönyv. A magyar történészek további fontos feladata Sztálin nyelvtudományi műveinek tanulmányozása, a történettudomány számára adódó útmutatások felhasználása. A történettudomány előtt álló feladatok megoldásának előfeltétele, hogy e tudomány minden művelője egyre jobban sajátítsa el a marxizmus-leninizmust, fűzze szorosabbra kapcsolatait a Szovjetunió élenjáró történettudományával, következetesen és magasszínvonalúan alkalmazza a kritikát és önkritikát. A magyar történészek így teljesíteni fogják feladatukat, hogy a magyar jelent a jövő előkészítésében, a szocializmus építésében a történetírás eszközeivel támogassák. * December 12-én került sor Andres Erzsébet akadémikus »Kossuth harca a reakció ellen« c. előadására. Az előadó a magyar refoimkorszak széles távlataiba állította be a kérdést, megmutatta azt a légkört, amelyben a fiatal Kossuth a harmincas évek folyamán, a haladó nemzeti és a reakciós udvari irányzat harca közepette politikai felfogását kialakította. Kossuth ennek a harcnak csakhamar a főszereplői közé emelkedik s az Országgyűlési Tudósítások, majd a Törvényhatósági Tudósítások lapjain folytat agitációt. Az aulikus arisztokrácia sürgetésére és tevékeny közreműködésével csakhamar börtönbe kerül. Kiszabadulása után mint a Pesti Hírlap szerkesztője fokozza a harcot a haladás érdekében — s ugyanazzal az ellenséggel, az aulikus arisztokráciával találja szemben magát. A harc ekkorra már rendkívül élessé válik a polgári fejlődés és a halálraítélt feudális-rend erői között. A kormánnyal szövetkezett feudális reakció taktikát változtatva ellentámadásba ment át, hogy az ellenzéki reformkövetelések €gy részének kisajátításával, megszelidítésével s a maga céljainak megfelelő megvalósításával kifogja a szelet az ellenzék vitorlájából. Ezt a célt szolgálta a konzervatívpárt megteremtése, annak haladóvá álcázása, az adminisztrátori rendszer kiépítésé és a legkülönbözőbb kísérletek az ellenzék egységének megbontására. Az a publicisztikai harc, amelyet Kossuth indított ezeknek a szándékoknak a leleplezésére és visszaverésére, egyike pályája legragyogóbb szakaszainak. Ennek a harcnak lett az eredménye, hogy Jétrejött az ellenzéki párt, összekovácsolódott a haladás élcsapata és legalább a leglényegesebb kérdésekben kialakult az ellenzék programmja is. A Kossuth által megfogalmazott programm jegyében, Kossuth vezetése alatt harcolta kj az

ellenzék az 1847-i választási győzelmet az aulikus párt és a kormány — eszközökben nem válogatós — taktikájával szemben s Kossuth vezette az ellenzék harcát a márciusi győzelembe torkolló utolsó rendi országgyűlésen is. Az áprilisi törvények életbeléptével megváltozott Kossuth harcának jellege is. A márciustól szeptemberig terjedő időszakot szélcsend jellemzi, az első felelős minisztériumban — úgy látszott — megvalósult a két korábban szembenálló tábor együttműködése. Ez azonban csak látszat volt, a szeptemberi fordulat után az arisztokrácia