Századok – 1952

Tanulmányok - Király István: A parasztság felbomlásának néhány kérdése (1900–1914) 437

A PARASZTSÁG FELBOMLÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE 453 A parasztgazdaság pénzforgalmának növekedése magában is vissza* tükrözi a növekvő árutermelést. Még inkább aláhúzza ezt az, hogy az állattartás növeli a trágyatermelést és ezen keresztül módot ad a talajerő visszapótlására. A nagyobb termőerejű talajon több árut lehet termelni. De tejgazdasági övezetekben műtrágyával is fokozták a talaj termőerejét. »Az istállótrágyán kívül egész tekintélyes mérvben használnak a grabáciak műtrágyát is (kizárólag szuperfoszfátot). Műtrágyát csak búza alá adnak és pedig holdanként 50—75 kg-ot.«4

0 A tej csarnokokból és tejszövetkezetekből visszakapott melléktermékeket a parasztgazdaságokban felhasználták az állattenyésztés más ágainak fejlesztésére. Grabácon a lefölözött tejet borjak nevelésére használták, másutt sertéshizlalásra. Az alábbi statisztika néhány vármegye által beszállított tej mennyiségét és visszaadott lefölözött tej mennyiségét tünteti fel 1911-ben : 4

1 Vármegye Beszállított tej liter Visszaadott, lefölözött tej liter Baranya 12 403.000 237.970 Moson 3 629.000 1 658.214 Sopron 6 459.000 4 170.206 Tolna 11 086.000 412.442 Vas 5 674.000 3 858.739 Zala 4 371.000 3 199.004 Bács-Bodrog . . . 3 188.000 645.480 Temes 2 190.000 438.218 Torontál 1 810.000 759.413 Ez a statisztika azt mutatja, hogy a falusi tejszövetkezetek által visszaadott tejipari melléktermékeket a beszállított tejhez viszonyítva a nyugatmagyarországi tejgazdasági övezet használta ki a legjobban. Visszatükröződik a számokban az is, hogy az olyan állattartás, amely tejipari melléktermékekkel nagyrészt megoldható, Nyugatmagyarországon volt a legfejlettebb (sertés, borjúnevelés és marhahízlalás). » A tejgazdasági és a kertgazdasági övezet fejlődése a parasztgazdaságban visszatükrözte az ország gyarmati jellegű függő helyzetét. Az övezetek területi elhelyezkedése már magában utal a gyarmati jellegű fejlődésre. A legfejlettebb tejgazdasági övezet Bécs közelében helyezkedik el. Budapest körül nem alakult ki a parasztgazdaságokban olyan tejgazdasági övezet, mint akár a nyugatmagyarországi. A másik két övezet is távol esik a fővárostól. Csak a temes-torontáli övezet esik közel a délkeletmagyarországi iparvidékhez, de ez az övezet a legfejletlenebb. A tejgazdaságok kifejlődésének időpontja is visszatükrözi a gyarmati jellegű fejlődést. Míg Oroszországban a 90-es években már határozott körvonalai vannak a tejgazdasági övezeteknek, addig nálunk csak a 900-as évek elején válnak határozottakká ezek a körvonalak. 40

U. o. 103. 1. • 41

Magyarorsz. földművelésügye az 1911. évben. Bp. 1913. 50. 1. Tej szövetkezetek az 1911. évben Magyarországon.