Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
A DUN AN TÚL FELSZABADÍTÁSA 1705-BEN 417 sokat szenvedett a császári zsoldosok garázdálkodásától ; Károlyi hadainak megjelenése is csak rettegést és félelmet okozott. Károlyi mindenben a Thököly alatt szolgált tisztéinek tanácsát követte, ezeknek pedig a háborúról ez volt a nézetük : >>a z ellenségtől messze tartózkodni, őrséget egyáltalán nem állítani, sokat inni és aludni, emberek és lovak hosszú pihenője után három-négynapos portyázásra indulni, az ellenséget hirtelen megrohanni ; üldözni, ha menekül, visszavonulni, ha ellenáll«.11 3 Ezek a tisztek, akik maguk sem ismerték a fegyelmet, szabadjára engedték-katonáikat is. A hadaknak belső viszonyaira élesen rávilágít Perényi Farkas ezeres kapitány levele, a seregnek »nemhogy az közkatonája ne követné az csintalanságot, de a tiszte is nem igen fél az Istentül. Ha ezek között engem Méltóságos Generális sokáig fog tartani, meg fogok teljességgel vénülnem. Ezeket az istentelen semmirevaló rábaközi hajdúkat is az nyakamba csapta Kegyelmed, az itt egyebet nem cselekszik, hanem éjjelnappal részegeskednek ; az főkapitányok is hazament még Kis-Martonból».11 4 A zabolátlan, kötetlen és minden fegyelmet nélkülöző katonák zsarolták, húzták-vonták a szegénységet. A falvakon ugyanaz volt a helyzet, mint Kőszegen, ahová »akárki, hogy már ő, katona, bejövén, . . . parancsol abrakot, szénát, bort, ételt magának«.11 5 A kuruc katona ságot főleg a labanc magyarok birtokain kellet t volna élelmezni, s ezzel jelentősen könnyítettek volna a jobbágyságra nehezedő terhenT"Károlyi tel is állítja a confiskált jószágok és donnniumok számbavételevel és kezelésével foglalkozó hivatalt, a kőszegi Dicasteriumot.11 6 Az egyik kezével azonban megkötötte a másikat ; mert amit az egyik oldalon épített, azt a másik oldal szervezetlensége rontotta le. A kőszegi Dicasterium nem tud megfelelőképpen gazdálkodni a fiscalis javakkal, mert Károlyi katonái a fiscalis birtokokon még fékezetlenebbül pusztítanak. Fehérvár környékéről írják : »Itt rutul folynak a dolgok . . . a ki fiscalitas, marha, buza, zab, széna volna : mind praeda. Ez ilyeneket hadak számára kellene tartani, s nem így bitangolni, mert szegénységnek már elfogyott a szénája s abrakja«.117 A kőszegi Dicasterium is panaszkodik ; »valakik, valahol akarják, az fiscális jószágokban involválván, nem gondolnak senkivel semmit ; bort, gabonát, marhát, juhot és a mit kaphatnak, csak elhajtják ... a fiscalis jószágokból semmit be nem vehetünk«.11 8 Károlyi nem tudta szervezett úton biztosítani a sereg ellátását s így a kuruc hadak eltartása, élelmezése a falvak és városok lakosainak vállára nehezedett. Ennek az volt a szomorú következménye, hogy a lakosság a zaklatások és terhek miatt bizalmatlan lett Károlyihoz, majd végül teljesen elfordul tőle. A hadak fegyelmezetlenségének más súlyos következménye is volt. Károlyi nem tartotta kézben embereit, de a dunántúli kuruc érzelmű lakosságot sem szervezte meg, a harcrakész jobbágyokat, végváriakat, birtoktalan nemeseket nem állította a szabadságharc zászlaja alá, pedig ezeknek a csapatokban volt a helyük. A lakosság lelkesen csatlakozott a kujmcokhoz, csakhogy Károlyi tisztei maguk is szervezetlenek lévén, nem tudtak mit kezdeni a f egyvert fogott tömegekkel. Azokba kik készsé gesen csatlakoztak volna a seregben szemben 113 II. Rákóczi Ferenc Emlékiratai. 87. 1. i" A. R. I. <k. 67—68. 1. 115 U. o. 64—65. 1. 116 U. o. 59—60. 1. 117 U. o. 111—112. 1. 118 U. o. 66—67. 1.
