Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
A DUN AN TÚL FELSZABADÍTÁSA 1705-BEN 409 A császáriak fokozott felkészülése Dunántúl megvédésére s a kuruc szabadságharc terjedésének megakadályozására két szempontból nehezítette meg a parasztság.életét. A császáriak a várrendbehozásnál, sáncépítésnél szám nélkül igénybevették a paraszti munkát. Fegyveres erővel hajtották a jobbágyságot a várakhoz téglahordásra, pallazita [sáncépítéshez szükséges cölöpök] szállítására. A jobbágyok hiába hivatkoztak arra, hogy ez nincs benne az úrbéri kötelezettségben, országos rendelet ez, amely nem veszi figyelembe a jobbágyság másirányú megterhelését.6 0 Ezen a — bizonyos mértékig alkalomszerű — megterhelésen kívül egy — következményeiben sokkal súlyosabb — állandó jellegű teher nehezedett a parasztságra. Dunántúl 1705 őszéig a kurucok ellen vonuló császár i csapatok állandó felvonulási területe, pihenőhelye és élelemtára volt. A császári" csapatok az utolsó gabonáját is elvitték a jobbágynak, ekéjéből kifogták az igást és a katonatartásra kivetett mennyiséget könyörtelen kegyetlenséggél hajtották be. Győr vm. pusztai járásának falvai a következő kenyér, széna és vágómarha mennyiséget kötelesek »tűz és karóbavetés fenyegetése mellett« 1704 áprilisában a német sereg számára beadni : Pázmánd 12 szekér szénát, 12 vágómarhát, 150 mérő zabot, 500 kenyeret. Táp ugyanannyit, Nyalka 8 szekér szénát, 8 vágó marhát, 100 mérő zabot, 300 kenyeret, Szent-Miklós szintannyit, Ösz 15 szekér szénát, 15 vágót, 200 mérő zabot, 700 kenyeret, Mindszent 8 szekér szénát, 8 vágót, 300 kenyeret és 70 mérő zabot, Gönyü ugyanannyit, Pér 10 szekér szénát, 10 vágót, 100 mérő abrakot, 800 kenyeret, Szentivány hasonló mennyiségű szénát, vágómarhát, abrakot és kenyeret.61 Vas vármegyét 1704. december 12-én felszólítja a császári hadi bizottság, hogy 7000 mérő gabonát és 2000 mérő abrakot szállítson Komáromba,62 de ugyanebben a hónapban Pozsonyba is kell szállítania 18.830 köböl életet.63 A katonatartási terheket nem a jobbágyság teljesítőképessége, teherbírása, hanem a császári csapatok igénye határ ozza meg. Akkora mennyiségű élelèm- és szenapórciót vetnek ki egy-egy vidék falvaira, amekkorára az illető császári seregnek szüksége van. A lakosság kérését, mely bizonyos könnyítésért, kedvezményért szól, nem veízík figyelembe. Hiába váltanák meg a szombathelyiek beszolgáltatási kötelezettségüket készpénzért, Heister császári generális szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy »kenyérért gabonát vagy lisztet, a zabért zabot, a húsért eleven marhát és szalmáért szénát« adjanak.64 A hivatalos beszolgáltatási mennyiségen felül a »tisztek magok s; ámára Tyúkot, Ludat, Pokat [pulykát] és mindennemű szerszámokat kívánnak«.65 A ósászári hadak eltartásának nyomasztó terhe annyiban is nehezítette a paraszti életet, hogy fontos termelőeszközeiktől fosztotta meg a jobbágyokat. Az élelmet maguknak kellett b eszállítaniok, sokszor a falvaktól többnapi járásra éső~varösokba, ami tönkre tette Trzr igásállatot. Napirenden van az is, hogy a császáriak a pai*gsztok szekereiigj,sjgenyt~tartanak. Heister 1705 januárjában a Pozsonyba rendelt császári ármádia alá minden késedelem 60 Ld. a szontmártoni vár megerősítése körüli munkák. A pannonhalmi Szent Benedek rend története. Bp. 1911, IV. 123. 1. Pápa megerősítésére vonatkozóan : SzKK.: T. Gy. Fol. Hung. 1389. XXIII. 657—58. 1. 61 Sz.K.K. : T. Gy. Fol. Hung. 1389. XXIII. 159. 1. 62 U. о. 614. 1. 83 U. о. 635. 1. Vas vm. katonatartási kötelezettségére vonatkozóan u. o. 636— 37. 1. " Sz.K.K. : Erdődy Sándor levelezése. Fol. Hung. 179. II. к. 15. 1. 46 Sz.K.K. : Nádasdy Ferenc levelezése- Fol. Hung. 181. II. к. 204. 1.
