Századok – 1952
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: A besztercebányai bányászfelkelés (1525–1526) 364
372 HECKEN AST GUSZTÁV 43, a kohóké 1, 4 illetve 5, a zúzómalmoké 2, 5 illetve 5.3 8 Az egyes üzemek átlag 9 — 10—15 munkást foglalkoztattak, a Selmecbányái vállalatok közül a legnagyobbak munkáslétszáma 1520-ban 62, 37, illetve 33 volt. A kohó- és malom-munkások száma az összmunkáslétszám 14—15%-a lehetett.3 9 Besztercebányára vonatkozólag még ennyi adatunk sincsen. A Thurzó—Fugger rézvállalat átlagos munkáslétszámát Molnár Erik 250—300 főre teszi,40 az 1525 júniusi sztrájkról szóló egykorú beszámoló a sztrájkoló bányászok számát kb. 500-ban állapítja meg.4 1 Az 1526 márciusi felkelésben résztvevők számát Burgio pápai legátus mintegy 4000-re teszi ;4 2 ez irányadó lehet az egész Garam-menti bányavidék munkáslétszámára vonatkozólag. A munkások életkörülményeiről még ennél is kevesebbet tudunk. Állandó lakóhelyük Besztercebányán — és minden valószínűség szerint másutt is — a városban volt, s innen jártak ki a szomszédos bányatelepekre munkába.43 Tulajdonképpen egy sajátságos »kettős kizsákmányolás« nyomása alatt éltek : kizsákmányolták őket mint bérmunkásokat a bányakapitalisták, a Thurzó—Fugger társaság, illetve a patrícius bányapolgárok, és ugyanakkor kizsákmányolta őket privilégiumának erejénél fogva a város is, mint polgárjoggal nem rendelkező lakosokat. A kétfajta kizsákmányoló a városi magisztrátus bányapolgár tagjai személyében egybeesett : ez magyarázza meg a felkelő bányászoknak a városi tanács tagjai iránti izzó gyűlöletét.4 4 Hiszen azok a városi privilégiumok, amelyeknek érvénybentartására a tanácstagok éberen ügyeltek, megtiltották, hogy bárki is húst áruljon vagy sört mérjen a bányászok munkahelyén vagy hogy iparosember lakjék a bányatelepen, mert ez esetben a bányászok nem fizetnék meg a városi piac magas árait.45 Ezért élesebb volt a munkásság osztályharca a feudális privilégiumát is érvényesítő városi hatóság, mint a Thurzó—Fugger-társaság ellen. A bányamunkásság 1525—26 előtti mozgalmairól nagyon keveset tudunk. A besztercebányai bányamunkásság szervezkedéséről a legrégibb adat az 1400 körüli időből való.4 6 A XV. század végén létrejött a bányászoknak a bányakapitalisták részéről is elismert szervezete, a »Krisztus szentséges teste társulat« (Sodalitas Sacratissimi Corporis Christi). E társulatót a bányapolgárok alapították, még 1460 előtt, de felvették maguk közé munkásaikat is. A társulat székhelye a vártemplomban levő »Krisztus szentséges teste«-38 OL. Selmecbánya lt. III. 100., 75. és 98. -— Az irodalomban elfogadott munkás létszámok: 1509-re 191,'l519( !)-re 424, 1522-re 603, úgy keletkeztek, hogy Kachelmann i. m. III. köt. 135., 146. és 148. l.-on kivonatosan közölte e félbér-jegyzékeket, Péch i. m. I. köt. 95., 103—104. és 109. l.-on Kachelmannra hivatkozva, mint teljes jegyzéket ismétli meg a közlést. -—• A selmeci bányavállalatoknak Wenzel: Magyarország bányászatának kritikai története 38. l.-on közölt 426-os száma a fenti adatok mellett teljesen valószínűt lenül hat. 39 Molnár Erik i. m. 180. 1. A százalékszámítás Pécli i. m. I. köt. 95. és 103—104. l.-on közölt adatok alapján. 40 Molnár Erik i. m. 180. 1. 41 ». . . in der Zal vngeferlich fünffhundert . . .« — mondja a besztercebányai tanács bizonyságlevele. Tört. Tár, 1883. 83. I. 42 Mon. Vat. II. sor. I. köt, 334. 1. 43 Jurkovich i. m. 248. 1. 44 » . . . Dominos Consules interficere velle, Precipue vero Martinum Schaffer, Georgium Pruster et Dominum Thobiam et Notarium Novisoliensem et Semniciensem cum forcipibus velle dilacerare.« Jurkovich i. m. 423. 1. 45 Tört, Tár, 1883. 76. 1. ; Jurkovich i. m. 439. 1. 46 Molnár Erik i. m. 181. 1.
