Századok – 1952

Szemlék - Arató Endre: A szlovák munkásmozgalom története M. Gosiorovsky munkáiban 273

276 l SZEMLE meg 1903-ban írt cikkében.8

A Magyar Szociáldemokrata Párt helytelen nemzetiségi politikája következtében a szlovák munkásmozgalom a szlovák burzsoázia felé tolódott el. Ebben az időszakban léptek fel a politikai életben a szlovák burzsoá demokraták, az úgynevezett hlaszisták, akik demokratikus jelszavakat hangoztattak. E burzsoá csoport befolyása alá került a szlovák munkásmozgalom az első világháború előtt. Mindez azt mutatja, hogy a munkásmozgalom, bár a századfordulón fejlődésnek indult, még sem érte el azt a fokot, vezetőinek ideológiai felkészületlensége -és opportunizmusa miatt, hogy visszautasíthatta volna a burzsoá demokratáknak a munkásosztály befolyásolására irányuló törekvéseit. A szlovák burzsoázia bár évtizedeken keresztül kemény harcot folytatott gazdasági és politikai érvényesüléséért a magyar uralkodó osztályokkal, mégis azokkal megegyezésre törekedett, elsősorban a munkásmozgalom fenyegető kibontakozásának hatására. Milán Hodza ilyen irányú próbálkozásait és lapjának kormánytámogatását elfogadó Ferdinánd Jurigát a munkásosztály élesen elítélte. A szlovák burzsoázia rálépett a szlovák nemzet elárulásának úljára. Mindezt a világháború alatt ós a megalakult Csehszlovák Köztársaságban sorozatos árulással tetőzte be. A szlovák szociáldemokraták 1914 ápr. 12—13-án Bratislavában tartott IV. kongresszusán élesen megbírálták a szlovák burzsoáziának »szlovák nemzeti« politikáját, amely kiszolgáltatta a szlovák népet a magyar uralkodó osztálynak. A kongresszus keményen elítélte a szlovák burzsoáziának »Tisza István gróffal való paktálását«®. A kongresszusnak ez a kritikája a burzsoá pártok felé helyes volt ós mutatta a szlovák munkásosztály fokozódó öntudatosodását és a tömegek elégedetlenségét a szlovák burzsoá partok politikájával szemben. A szlovák burzsoázia a háború kitörésekor félretéve sérelmeit ós követeléseit, szívvel-lélekkel a magyar uralkodó osztályok mellé állt. A szlovák burzsoá pártok a háború alatt semmiféle tevékenységet sem folytattak az Osztrák-Magyar Monarchia ellen. A szlovák szociáldemokraták sem foglaltak el helyes álláspontot a háborúval kapcsolatban. Hiányzott az a harcos forradalmi párt, mint amilyen a Bolsevik Párt volt* Oroszországban, amely az imperialista háború ellen mozgósította volna a tömegeket. A szlovák szociáldemokraták álláspontja határozatlan volt. Nem szálltak szembe az imperialista háborúval, de nem támogatták az Osztrák-Magyar Monarchiát sem. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a szlovák munkásosztály számára is megmutatta a helyes utat. Sztrájkok, tüntetések sorozata indult meg a vasutasok és az üzemi munkások között. Az egyedüli át ütőerőt Szlovákiában a munkásosztály képviselte. A szlovák burzsoá pártok passzív szemlélői voltak az eseményeknek. A szlovák munkásosztály ilyen körülmények között készült 1918 májusának megünneplésére. A Robotnícke noviny az előkészület kapcsán írt cikke azt mutatja, hogy a szlovák munkásosztály haladó nemzeti hagyományát és a proletárnemzetköziséget össze tudta kapcsolni. »1918 nemcsak az első évfordulója a legnagyobb szláv nép hatalmas forradalmának, hanem a 70 éves évfordulója az 1848-as forradalmi esztendőnek és 7Q éves évfordulója a Kommunista Kiáltványnak.«1

0 Egyedül Liptovsky Sv. Mikuláson sikerült kierőszakolni a munkásosztálynak a május elsejei ünnepély engedélyezését. A Liptovsky Sv. Mikulás-i május elsejei munkásgyűlésnek, bár egy polgári demokrata szónoka volt, jelentős követelései voltak, ami mutatja azt, hogy az Októberi Forradalom nyomán forradalmasodó szlovák tömegek, elsősorban a munkásosztály érvényesítette hatását. Ezek között a követelések között szerepelt a békekötés, az önrendelkezési jog, az általános, egyenlő ós titkos választójog, a sajtó- ós szólásszabadság, a nyolcórás mtuikaidő. A követeléseken látható a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása, elsősorban a béke ós a nemzetek önrendelkezési jogának a kérdésében. Csak a munkásosztály megmozdulása után szánta rá magát a szlovák burzsoázia, hogy az О-iztrák-Magyar Monarchia ellen megindult mozgalomban részt vegyen, illetőleg a munkásosztály hatalmas megmozdulásait kihasználja a maga érdekében. Erre lehetőséget adott a szlovák munkásmozgalom vezetőinek opportunizmusa. A burzsoáziának ezért sikerült a megalakuló Szlovák Nemzeti Tanácsban a vezetőszerepet megszereznie. 8 Sztálin: Hogyan fogja fel a szociáldemokrácia a nemzeti kérdést. Sztálin, Művei, -I. kötet, 33—58. o. » U. o. 61. o. 10

U. o. 75. o. .