Századok – 1952

Szemlék - Geréb László: A Párizsi Kommün az egykorú magyar írásokban (ism. Erényi Tibor) 264

GERÉB LÁSZLÓ : A PÁRIZSI KOMMÜN AZ EGYK3RŰ MAGYAR I ROD ALOMR AN (Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Tanulmányok. Új sorozat I. 1951. 70 1.) A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiadványa, — amely a Párizsi Kommün kikiáltásának nyolcvanadik évfordulójára jelent meg — tulajdonképpen bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátott bibliográfia, illetőleg repertórium. Geréb László munkája nem éri bc a bibliográfiák szokásos címfelsorolásával, hanem az egyes művekből jól megválogatott, jellemző szemelvényeket is közöl és ezért jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk a Párizsi Kommün magyar irodalmi visszhangjáról. Geréb László bevezető tanulmánya helyesen világítja meg a 70-es évek magyar irodalmának számos kérdését és felhívja figyelmünket irodalmunk néhány méltatlanul elfelejtett jeles képviselőjére is. Összefoglalásul megállapítja, hogy az egykorú magyar irodalom bizonyos mértékben ábrázolta a Párizsi Kommünt és vele kapcsolatos történelmi eseményeket. — Geréb Lászlónak azonban bevezető tanulmányaiban a rendelkezésre álló anyag alapján nyomatékosabban rá kellett volna mutatnia arra, hogy azok a magyar írók, akik kiállottak a francia köztársaság, a forradalom és a Kommün mellett, ezáltal 1848—49 szellemében hitet tettek a magyar függetlenség, a magyar szabadság ügye mellett is. A kötet számos érdekes és értékes szemelvényt közöl a 70-es évek magyar irodalmából. Ezek a szemelvények azt bizonyítják, hogy az 1870—71-es franciaországi események haladó íróinkra jelentős hatással voltak. Sajnálatos, hogy az anyaggyűjtés nem terjedt ki a kortársaknak azokra a műveire, amelyek 1870—71 után jelentek meg. Meg kell említenünk, hogy Geréb László jegyzetei nem egyszer pontatlanok vagy hiányosak. A jegyzetelés általában következetlen. Számos helyen a jegyzetek indokolatna(iul hiányoznak. Az egyes művekről Geréb László sokszor elnagyolt, pontatlan megállapításokat közöl (pl. »gördülékeny, közepes vers« stb.). Véleményünk szerint, ha már értékelünk, akkor ezt alaposabban, behatóbban kell elvégezni. A kötetet nagyon jó illusztrációs anyag egészíti ki. (Az összeállítás Tiszay Andor munkája). Nagy öröm az olvasó számára, hogy a »Magyarország és a Nagyvilág« c. lap 1871 nov. 26-i számának címlapján Marx Károly egyik igen szép arcképét találhatja meg. A közölt korabeli karikatúráknak nem egyszer mély politikai mondanivalójuk van. Elég, ha csak arra a karikatúrára utalunk, amely a vérengző Thiers-t a magyar nép hóhérával, Haynauval hasonlítja össze. Geréb László munkája is felhívja a figyelmünket arra, hogy irodalmunk és publicisztikánk haladó hagyományainak feltárása terén még jelentős feladataink vannak. Hathatósan hozzájárul »A Párizsi Kommün az egykorú magyar irodalomban« bibliográfia ezeknek a hagyományoknak az ápolásához. Reméljük, hogy ezt a kiadványt a közeljövőben még számos hasonló jellegű munka fogja követni. Kár, hogy a kötet viszonylag kis példányszámban jelent meg és a könyvkereskedésekben nem kapható. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár »A Párizsi Kommün az egykorú magyar irodalomban« c. kiadvány megjelentetésével jelentős szolgálatot tett a magyar irodalomtörténet kutatóinak. ERÉNYI TIBOR