Századok – 1952
Tanulmányok - Hatvany; E. Doris: A női- és gyermekmunka Magyarországon 1890–1914 között 209
238 HATVANYNIÍ E. DORIS A csecsemőhalandóság hazánkban kivételesen magas volt. — Magyarországon 1901 és 1913 között, az egyéves kor elérése előtt elhunyt gyermekek százalékaránya a következőkép alakult :9 1 1901—5 21.3% 1906—10 20.6% 191 1 20.7% 191 2 18.6% 191 3 " 20.1% Ezek az adatok az egész országra vonatkoznak. Budapesten a csecsemőhalálozás aránya kisebb volt :9 2 Év 1891—95 1890—1900 1901—5 1906—10 1911—15 Csecsemőhalálozás az élveszülöttek százalékában 19.9 17.4 14.9 15.1 15.6 A következő táblázatból kitűnik, hogy a munkásnegyedekben a csecssmőhalandóság jóval az átlag fölött volt (az adatok csak 1902-től állanak rendelkezésre).9 3 Csecsemőhalálozás az élveszülöttek százalékában Év III. kor. V. ker. VIII. ker. X. ker. 1902—5 18.3 16 13.5 18 1906—10 18 12.4 12.6 17.3 1911—15 18.5 11.6 12.9 16.6 A halálozások számának csökkenése számos tényező függvénye, és ezért nem tekinthető úgy, mintha a munkásosztály egészségügyi viszonyai meg javulásának biztos fokmérője lenne. Az olyan különlegesen magas csecsemőhalandóság azonban, mint amilyent a statisztikák Budapest munkásnegyedei tekintetében mutatnak, feltétlenül összefügg a munkásosztály viszonyaival. A csecsemőhalandóság alakulása a munkásosztály viszonyai változásának érzékenyebb mutatója, mint akár a születési, akár a halandósági statisztika. A csecsemő élete első évében teljes mértékben, minden szükséglete kielégítésében a szülőktől függ. A csecsemőhalandóság azonnal visszatükrözi az elégtelen táplálkozást — az alacsony bérek vagy munkanélküliség következményét, melynek eredményekép az anya kevesebb tejjel rendelkezik —- a rossz lakásviszonyokat, az ápolás hiányát, ha az anya elmegy dolgozni. Éppen ezen okok következtében váltakozik annyira a csecsemőhalandósági statisztika 1890 és 1914 között. Az élve született, de az öt éves kor betöltése előtt elhunyt gyermekek százaléka az egész ország viszonylatában a következőkép alakult :9 3 1891—95 39.9% 1896—1900 34.0% 1901—1905 32.5% 1906—1910 30.6% A csökkenés részben a ragályos betegségek kisebb gyakoriságának tulajdonítható. 91 Magyar Statisztikai Évkönyvek. 92 Ezeket, valamint a követksző adatokat 1. dr Bakács Tibor: Budapest Közegészségügyének Száz Éve. 71. és 73. o. 93 Magyar Statisztikai Évkönyvek
