Századok – 1952
Tanulmányok - Hatvany; E. Doris: A női- és gyermekmunka Magyarországon 1890–1914 között 209
A NÖI fiS GYERMEKMUNKA MAGYARORSZÁGON 1890 fis 1914 KÖZÖTT 235 A háborút megelőző években a női és férfi munkabérek közötti különbség nemcsak hogy nem csökkent, de még fokozódott is. Szádeczky-Kardoss említett művében megállapítja, hogy »a gyári munkásnők kereseti viszonyai a világháború előtt kisebb mértékben javultak, mint a férfimunkásoké. 1906-tól 1910-ig a 10 koronánál alacsonyabb kategóriákba tartozó gyári munkásnők arányszáma 54.4%-ról 45.4%-ra csökkent és viszont a 10-20 koronás bércsoportoké kissé megnőtt. De 1906-ról 1910-re alászállott azoknak a gyári nrankásnőknek százaléka is, akiket 20 koronánál magasabb hetibérekkel díjaztak (4.1%-ról 2.8%-ra)«.8 4 Ezek a munkabérek kizárólag a nagyipari munkásokra vonatkoznak ; a kisipariak még nyomorúságosabb béreken tengődtek és az otthoni iparban, amelynek több ágazata női munkán alapult, még alacsonyabbak voltak a munkabérek. A munkaadók, akik olcsó munkaerőt láttak a munkásnőkben, fittyet hánytak az egyenlő munkáért fizetendő egyenlő bér gondolatának. Ez a nézet mindenütt jellemző a kapitalizmusra : a mai Amerikában éppúgy, mint a felszabadulás előtti Magyarországon. Eddig csak a névleges bérekről volt szó, arról a bizonyos pénzösszegről, amelyet a munkás munkaereje eladása ellenében kapott. A munkások a háborúelőtti években kemény harcok árán vívtak ki maguknak több béremelést. Szádeczky-Kardoss az összes bérkategóriákban a következő névleges béremelkedéseket mutatta ki :8 5 Év Egy hétre esett átlagos .munkabér koronákban Az átlagos hetibérek index-számokban 1901 15.50 100.0 1906 17.10 110.3 1910 18.80 121.3 Ebből a táblázatból kétségkívül kitűnik a névleges bérek bizonyos emelkedése a korszak alatt, bár biztos, hogy a Szádeczky-Kardosstól idézett, munkabérek sokkal magasabbak a valóban fizetetteknél. Azt is tekintetbe kell vennünk, hogy a munkásnők bére, mint már említettük, kedvezőtlenebb arányban emelkedett, mint a férfiaké. A reálbérek tekintetében azonban egészen más volt a helyzet. A háborúelőtti években megdrágult az élelmiszer, a lakbér, a világítás és a tüzelő és Magyarország gazdasági életére is az lett jellemző, ami a kapitalista országok gazdaságának általános jellegzetessége, hogy a kemény harcok árán kivívott béremelések sohasem érik utói a sokkal gyorsabban emelkedő árakat. Ez azt jelentette, hogy hazánkban a reálbérek katasztrófálisan csökkentek. Míg a névleges bérek 21 .'3%-kai emelkedtek, egyedül az élelmezési cikkek ára körülbelül 39%-kal drágult meg.8 6 Ennek következtében a hús, liszt és egyéb közszükségleti cikkek fogyasztása lényege-84 Szádeczky-Kardoss i. m. 112. о. 86 Szádeczky-Kardoss i. m. 134. o.
