Századok – 1952
Tanulmányok - Rákosi Mátyás és a magyar történettudomány
17 RÁKOSI MÁTYÁS ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETTUDOMÁNY 1 A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG BUKÁSA UTÁN uralomra jutott ellenforradalom, a Horthy-fasizmus történetének összes főkérdéseihez is Rákosi elvtárs tevékenysége és írásai adják meg a kulcsot. Rákosi elvtárs itt is nemcsak alakította a korszak történetét, de irányt mutatott elméleti feldolgozásánál is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, a kapitalizmus általános válságának korszakában, Lenin és Sztálin útmutatásaira támaszkodva Rákosi elvtárs maga dolgozta ki e korszak magyar történetének alapvető kérdéseit, ami a Horthy-korszak ma még megíratlan története szempontjából döntő jelentőségű számunkra. A Horthy-fasizmus idején süllyedt Magyarország a legmélyebbre egész nemzeti történelmünk folyamán. Az első világháború után »Európában Magyarország volt az első ország, ahol a reakció újra nyeregbe ült«.6 6 A magyar uralkodóosztály »megúszta az 1848—49-es földindulást, az 1918—19-es forradalmat és módját tudta ejteni, hogy utána újra nyeregbe kerüljön«.6 7 Rákosi elvtárs rámutatott arra, hogy a Horthy-rendszer »a nagybirtokosok és a nagytőkések egyesített érdekeit szolgálja«,6 8 s hogy a Horthy-rendszer nem egyéb, mint burkolt fasizmus. »Az alapgondolat: a szélső soviniszta agitációval a haza nevében, a dolgozó tömegek életszínvonalát a lehető legalacsonyabbra I leszorítani, ugyanakkor szabad harácsolási lehetőséget adni az imperialista rabló vezetőrétegnek és kíméletlen erőszakkal letörni minden népszabadságot, azonos volt az úgynevezett szegedi gondolatban csakúgy, mint az olasz és német fasizmusban.«69 Rákosi elvtárs leleplezte a Horthy-rendszer álparlamentarizmusát, az u. n. ellenzéki pártok álellenzéki jellegét, amikor rámutatott arra, hogy Magyarországon »1919 után lényegében egypárt-uralom volt«,70 amely az összes dolgozó osztályokat kisemmizte : »Proletariátus, parasztság, kispolgárság : egyiknek sem képes az ellenforradalom valamit nyújtani.«7 1 Leleplezte Rákosi elvtárs a népellenes kormányok demagógiáját is : »amíg közel volt az 1918—19-es forradalomnak az emléke, addig nagyon bőkezűek voltak az Ígéretekben«,7 2 -— írta az u. n. földreformmal kapcsolatban. »A győztes ellenforradalom kiadós földreformot igért. Elárulta azt.« — mondotta perének tárgyalásán.73 Végigelemezte azt az évekig tartó folyamatot, amelynek során a magyar uralkodóosztály a beígért földreformot elsikkasztotta, mivel »minél jobban eltávolodott a forradalom veszélye, annál kevesebb hajlandóságot éreztek a magyar nagybirtokosok a földreformra . . ,«7 4 így bontakozik ki Rákosi elvtárs írásaiból a Horthy-rendszer valódi természete. Rákosi elvtárs magának Horthynak a szerepét — felelősségét — is meghatározta. Horthy »politikai pályafutása azzal kezdődött, hogy« — a fehér terror idején — »bokáig gázolt a magyar munkások és parasztok vérében.«7 5 Horthyt vonzotta a fasiszta diktatúra : »a nép kirekesztése a kormány-66 Rákosi Mátyás: A fprdulat éve. 77. o. 67 Rákosi Mátyás: A magyar demokráciáért. 185. o. 68 A Rákosi-per 136. о. 69 Rákosi Mátyás: A magyar jövőért. 164. o. 70 Rákosi Mátyás: A magyar demokráciáért. 103. o. 71 A Rákosi-per. 24—25. o. 72 Rákosi Mátyás: A magyar demokráciáért. 129. o. 73 A Rákosi-per. 136. o. 74 Rákosi Mátyás: A magyar jövőért. 178. o. 76 U. o. 94. o. 2 Századok
