Századok – 1952
Tanulmányok - Hatvany; E. Doris: A női- és gyermekmunka Magyarországon 1890–1914 között 209
A NÖI fiS GYERMEKMUNKA MAGYARORSZÁGON 1890 fis 1914 KÖZÖTT 221 7 gyerek napi 8 órát dolgozott 2 « « 9 « « 8 « « . ; 10 « « 8 « « 11 « « 41 « « 12 « « 7 « '« 13 « « 8 « nem dolgozott 45 gyermek hajnalban kezdett dolgozni és csak késő este hagyta abba, 28 pedig éjszaka is dolgozott. A kassai helyzetről s óló j 1 ntés pedig arról számol be, hegy a kisiparban foglalkoztatott gyerekek közül volt, aki cipészműhelyben napi 16 órát dolgozott, 2 pedig sütődében este 7-től a következő déU 12-ig, 17 óra hosszat dolgozott naponta.41 A kisiparban mint minden szempontból, a munkanap tekintetében is rosszabb volt a helyzet, mint a nagyiparban. Voltak azonban a nagyiparban is bizonyos iparágak, ahol gyerekeket már 6-7 éves korukban napszámba alkalmaztak. Dr. Friedrich Vilmos, aki személyesen vizsgált meg több gyufagyárat, jelentette, hogy ott az anyjuk mellett már 6-7 éves gyerekek is dolgoznak. Az iparfelügyelők is megírták, hogy a gyufagyárakban apró gyermekek robotolnak, éspedig a jelentések szerint igen gyakran. A fiatal gyerekek alkalmazása az üveggyárakban volt a leggyakoribb, ahol az üvegfúvók mellett kisfiúkat alkalmaztak. Ezek viszonylatában azonban a kereskedelmi miniszter külön is kiemelte, hogy nem szívesen kényszerítené az üveggyárosokat a törvény betartására, mert ha korlátoznák az ott dolgozó kisgyerekek számát, akkor az esetleg rossz hatással lenne á hazai üvegipar külföldi versenyére, hiszen ez az iparág külföldön is gyermekmunkával biztosította jövedelmezőségét.4 2 Binder iparfelügyelő a kereskedelmi miniszter példáját követve, ugyancsak kesztyűs kézzel bánt a gyárosokkal és nem a gyermekmunka eltiltásával, de azzal vélt a helyzeten segíteni, hogy »miután ezek a fiatalok leginkább az üvegfúvó munkásoknak a gyermekei és mint ilyeneket nem sikerült az éjjeli munkától eltiltani, ezen csak úgy volna segíthető, ha a fiatal munkások minden 4 órai munka után fel lennének váltva.«43 A 4 óránként történő váltásból természetesen nem lett semmi. Mivel a munkaidő ebben az iparágban az üveg olvadásához volt kötve, a munkanap továbbra is nemcsak hosszú volt (17-18 óra), de bizonytalan is. Az iparfelügyelők ezután is jelentették, hogy az üvegiparban a fiú és leánygyermekek gyakran az éjjeli műszakban is dolgoztak.4 4 A téglagyárak gyermekmunkásai tekintetében a jelentések ugyancsak megállapították, hogy »a munka kora reggeltől napnyugtáig tart és így a szüleik mellett egész napon át dologban vannak«. A tanonckorban levő fiatal munkások helyzetének vizsgálatánál előre kell bocsátanunk, hogy a gyárosok inas helyett sokszor szívesebben alkalmaztak fiatal munkásokat. 1906-ban pédául az egyik iparfelügyelő jelentette, hogy a 351 inason kívül még 1218 fiatal — 16 évesnél fiatalabb — munkás talált a körzetében levő gyárakban alkalmazást. »A munkaadók nagy része előszeretettel alkalmaz az inasok helyett fiatal munkásokat, mert nem kell velük nehézkes szerződéses viszonyba lépni és az inasiskolás napokon nem-41 Chyzer: A gyermekmunka Magyarországon. Bpest, 1909. 22., 26. o. 42 Kereskedelmi miniszter jelentése, 1891. 249. 43 OL. Ker. Min. 1897—2—17 986. 44 Iparfelügyelők Jelentései, 1909. Bpest, 1910, folytatólagosan.
