Századok – 1952
Tanulmányok - Rákosi Mátyás és a magyar történettudomány
15 RÁKOSI MÁTYÁS ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETTUDOMÁNY 1 Rákosi elvtárs meghatározásából leszűrhetjük, hogy a Magyar Tanácsköztársaság, amikor szerves része és folytatása szabadságharcainknak és forradalmainknak, ugyanakkor ki is emelkedik közülük, mint a proletariátusnak minden kizsákmányolás és elnyomás megszüntetésére irányuló szocialista forradalma, mint mai átalakulásunk közvetlen elődje. Rákosi elvtárs hangsúlyozza az 1919-es magyar proletárforradalom mélyen nemzeti jellegét s ezzel a magyar viszonyokra alkalmazza a szocialista hazafiságról szóló lenini-sztálini tanítást. Rákosi elvtárs szétzúzta a magyar munkásosztály, a magyar kommunisták »hazafiatlanságáról«, »hazaárulásáról« terjesztett képmutató, hazug rágalmakat. A Tanácsköztársaság nagyszerű intézkedéseinek, vívmányainak egész sorával és hősi honvédő harcaival bizonyítja, hogy abban az időben is a magyar munkásság és dolgozó parasztság volt a valóban hazafias osztály és a Magyar Kommunista Párt volt a legnemzetibb párt. A magyar kommunisták állottak a honvédelem élére, a kommunista munkások hirdették, hogy »tovább kell harcolni, az utolsó eszközt is meg kell ragadni és vissza kell verni a betolakodókat«,58 A kommunisták voltak 1919-ben, amint azóta is ők, a magyar függetlenség élharcosai. Rákosi elvtárs azonban nemcsak szétzúzta a »hazafiatlanság« vádját, hanem visszafordította ezt a vádat a vádlók fejére. Bebizonyította, hogy a magyar uralkodóosztály »patriotizmusa« »biztosítás az uralkodó osztály számára«, és csak -addig érvényes, ameddig biztosítja is számára a kizsákmányolást és elnyomást. »Hogy mit ér a magyar uralkodó osztály patriotizmusa, azt megmutatta ez az uralkodó osztály, amikor hátbatámadta a harcoló Vörös Hadsereget, behívta az imperialista bandákat az országba és azután a szanálás alkalmával az ország gazdasági önállóságát Dudás harminc ezüstjéért eladta a külföldi kap.talistáknak.«5 9 Rákosi elvtárs perei alkalmával mondott beszédeiben és más műveiben részletesen elemzi, magyarázza a Tanácsköztársaság létrejöttének körülményeit, a kommün eredményeit és bukásának okait. A tanulságoknak e hatalmas tárházából ehelyütt csak azzal az útmutatással foglalkozunk, amellyel a Tanácsköztársaság bukásának okait, pontosabban az okok fontossági sorrendjét meghatározta. Rákosi elvtárs félreérthetetlenül leszögezi, hogy »a magyar Tanácsköztársaságot végeredményben a külföldi intervenció« ölte meg.6 0 Rákosi elvtárs tehát a főokot ez esetben is a kedvezőtlen nemzetközi helyzetben találja meg. Amint három évszázadon át a magyar szabadságharcok, úgy a tanácsforradalom vereségét sem »elsősorban a saját belső gyengéi, hanem a nemzetközi erőviszonyok kedvezőtlen alakulása« idézte elő. A párt kérdésében, a földkérdésben elkövetett hibákat ki lehetett volna javítani, ha a külföldi intervenció nem jön közbe, ha lett volna idő a bolsevik elmélet és tapasztalat elmélyült tanulmányozására és alkalmazására. - A túlerőben lévő ellenforradalom erőforrásait elemezve Rákosi elvtárs rámutat a külföldi imperialisták, a magyar burzsoázia, a földbirtokosok és a szociáldemokrata vezetők ellenforradalmi szövetségére. Különösen a külföldi — angol, amerikai, francia és olasz — imperialisták vezető szerepét emeli ki népünk nagy szabadságharcának megfojtásában. És az imperialisták tevékenysége nem szorítkozott a fegyveres intervencióra. Az imperialista ügynökök voltak azok, »akik a diktatúra alatt a burzsoázia vagyonát külföldre csempészték, 68 A Rákosi-per 413. o. 59 U. o. 127—-128. o. 60 Rákosi Mátyás: Építjük a nép országát, 67. o.
