Századok – 1952
Tanulmányok - Magos György: Az amerikai imperialisták szerepe a Horthy-fasizmus stabilizálásában (1924–1929) 167
202 MAGOS GYÖRGY területén az amerikaiak döntő befolyását. De ahhoz, hogy ezt megtehessük, egy réteggel ismét mélyebbre kell ásnunk. Az eddigi adatok főleg a közvetlen függés rendszerét mutatták meg. Most meg kell vizsgálnunk, hogy a magyarországi angol, német, osztrák, olasz, stb. érdekeltségeken keresztül milyen erők tartották kezükben az országot. Mielőtt erre rátérnénk, néhány szót az ábrázolás módszeréről. Először is csak a főerőket vehetjük tekintetbe. Például a Magyar Altalános Takarékpénztárat amerikai banknak tekintjük, bár ugyanekkor ebben a bankban olasz és angol tőke is résztvett. Azonban az adott politikai és gazdasági erőviszonyok mellett a három nagy részvényes csoport között a főerőt az amerikaiak képviselték. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot a Schröder Bank befolyási körébe számítjuk annak ellenére, hogy Schröderék a bank részvényeinek »csupán« 20%-át tartották kezükben.186 De 20%-nál kevesebb részvény is elegendő egy vállalat teljes ellenőrzéséhez. »A vezető ellenőrzi a központi társaságot (szószerint »anyatársaságot«), ez a tőle függő társaságokat (»leánytársaságokat«), ezek viszont az »unokatársaságokat« stb., úgy hogy nem is igen nagy tőkével a termelés óriási területein lehet uralkodni ; mert hiszen ha a tőke 50%-a elegendő valamely részvénytársaság ellenőrzéséhez, akkor a vezetőnek csak egy millióval kell rendelkeznie, hogy az »unokatársaságoknál« már nyolc milliónyi tőkét ellenőrizhessen. S ha ezt a skatulyázást még tovább folytatja, akkor egy millióval ellenőrizhet 16 milliót, 32 miihót, stb.«187 Az Országos Magyar Ipari Jelzálogbankot amerikai banknak számítjuk, pedig egyetlen amerikai sem ül igazgatóságában, nincs adatunk arra sem, hogy (ha volt) mennyi részvény volt az amerikaiak kezén. Nem önkényes dolog-e ilyen körülmények között amerikai tőke kezében levőnek tekinteni ezt a bankot? Nem. Mivel a bank létének alapj ET az CLZ 5 millió dolláros ipari jelzálogkölcsön volt, amelyet a Guaranty Trust-től kapott. A bankot a Guaranty Trust ipari jelzálogkölcsönének lebonyolítására alapították. Ez az összeg akkor 28,587 500 P-nek felelt meg, azaz a bank 10 milliós alaptőkéjének (amely egyébként csak 60%-ig volt befizetve) többszörösét tette. Ilyen alapon csak a főerőket szemléltetjük. Lehetetlen is volna máskép tenni, mivel a különböző érdekeltségek olyan bonyolult szövevényét, ahogy az a valóságban megvolt, alig lehetséges visszaadni. De erre nincs is szükség. A lényeges összefüggéseket kell kiemelni, ez pedig az adott erőviszonyok között az amerikai tőke volt. Ezek alapján : kimutatásaink nem arról beszélnek, hogy mennyi részvény volt az amerikaiak, angolok, stb. kezén, hanem 186 Hogy ez az eljárás helyes, azt könnyen lehet bizonyítani, csak bele kell nyúlni a bankok irattárába. A Kereskedelmi Bank elnöke a »részvénytőkeemelés« napján nyilatkozatot adott át »J. Henry Schröder and Co. uraknak«, amelyben arra kötelezte magát a bank nevében, hogy a bank »hazai pénzügyi műveleteiben« részesedést ajánl fel nekik és olyan »pénzügyi műveleteket, amelyeket .... a külföldön végrehajtani szándékozik«, »elsősorban« Schröderékkel »megbeszéljen«. Ez azt jelenti, hogy a Kereskedelmi Bank külső és belföldi viszonylatban a Schröder-ház ellenőrzése alá került. A következő években Schröderék csakugyan résztvettek a bank emisszióiban és több vállalatába beépültek közvetlenül is. K. B. Titk. 5.388/11. 1—2. német eredeti példány, a nyilatkozat magyar fordítása ugyanott II/1—29. 187 Lenin, Művei, 22. k. Szikra, 1951, 235. o. Lenin Heymann német közgazdászt idézi. De egy részvénytársaság elsőfokú ellenőrzéséhez sem szükséges a részvénytöbbség, mivel a cenzus és a plurális szavazati jog a részvényesek nagy részét kizárja a vállalat ügyeibe való beleszólástól, elegendő ha az igazgatóság a szavazatok %—1 /1 0 -ed részét tartja kezében. V. ö. Varga Jenő : A magyar kartellek. Bpest. Népszava, 1912. 7. o.
