Századok – 1952
Tanulmányok - Magos György: Az amerikai imperialisták szerepe a Horthy-fasizmus stabilizálásában (1924–1929) 167
AZ AMERIKAI IMPERIALISTÁK SZEREPE A HORTIIY-FASIZMUS STABILIZÁLÁSÁBAN 183-a magyar állam javaira megállapított zálogjogot. Lehetővé vált a nemzetközi kölcsön felvétele, az infláció megállítása : Magyarország eladásával, amerikai ellenőrrel. A stabilizációs kölcsön megerősítette a magyar és a nemzetközi {főkép amerikai) burzsoázia közötti szövetséget, amely a Szovjetunió ellen irányult, és amely a magyar nép közös kizsákmányolását szolgálta . Horthyék áruba bocsátották az ország függetlenségét, viszont megszilárdíthatták uralmukat, a külföldi tőkések magyarországi helytartói maradhattak. A Horthy-rendszer nemcsak belpolitikai téren szilárdult meg. A népszövetségi kölcsön a Horthyrendszer nemzetközi helyzetét is megszilárdította. Magyarország 1918-ig túlnyomórészt osztrák és német finánctőke vadászterülete volt. Ezért mielőtt továbbmennénk, meg kell néznünk, hogy mi lett a sorsa az országot kezükben tartó érdekeltségeknek, azaz a háború utáni új helyzetben hová csatlakoztak Magyarország régi gazdái. Nem lehet megérteni a népszövetségi kölcsön politikai jelentőségét és világpolitikai összefüggéseit a németországi fejlődésnek legalább alapvető vonalaiban való áttekintése nélkül. Az amerikai imperialisták magyarországi tevékenységét nem lehet megérteni a nemzetközi összefüggések — elsősorban a Németországgal kapcsolatos politikájuk — figyelembevétele nélkül. Először is azért, mert az amerikai imperialisták magyarországi tevékenységüket a Németországgal kapcsolatos szovjetellenes terveiknek rendelték alá. Másodszor pedig azért, mert a legjelentősebb német bankok és vállalatok birtokában — a német szálakon át — a magyar gazdaság jelentős területeire férkőztek be az amerikai bankárok. Hozzátehetjük még ehhez,'hogy a német szálak a Magyarországon berendezkedett osztrák nagybankok többségéhez is elvezettek, így a német finánctőke feletti uralom az osztrák érdekeltségek nagyrészének irányítását is biztosította. IV. A magyar burzsoázia gazdasági és politikai stabilizációja nem elszigetelt jelenség volt Európában. Ebben az időben a kapitalista országok világszerte megerősödtek gazdaságilag és politikailag egyaránt. A háborút követő évek forradalmi fellendülését a kapitalista országokban a forradalmi mozgalmak ideiglenes apálya váltotta fel. A kapitalista stabilizáció azonban ingatag talajon állott, mert a kapitalizmus nem fejlődhet, nem állhat talpára anélkül, hogy ne élezné ki mindazokat az ellentéteket és ezzel ne halmozná fel azokat a körülményeket, amelyek végeredményben a kapitalizmus bükására vezetnek." Ezért a kapitalizmus stabilizációja nem lehetett tartós. De a kapitalizmus stabilizációja nemcsak ideiglenes, hanem részleges is volt, mivel a föld (gyhatodán már a szocialista Szovjetunió stabilizálódott. Két stabilizáció haladt egymással párhuzamosan. »Ennek az az oka, hogy a világon nincsen többé általános és mindent átfogó kapitalizmus. Az az oka, hogy a világ két táborra szakadt : a kapitalizmus táborára, amelynek élén az angol-amerikai tőke áll és a Szocializmus táborára, amelynek élén a Szovjetunió áll. Az az oka, hogy a nemzetközi helyzetet egyre inkább e két tábor erőviszonya fogja meghatározni«.10 0 Ebben az időben a kapitalista világ központja az amerikai Egyesült Államok lett. »Az európai kapitalizmus ideiglenes stabilizációját... • 99 V. ö. Sztálin, Művei, 7. k. 102. o. 100 U. o. 100. o.
