Századok – 1952

Tanulmányok - Rákosi Mátyás és a magyar történettudomány

12 RÁKOSI MÁTYÁS ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETTUDOMÁNY 1 említi a magyar és osztrák uralkodóosztályok közti tőlcés ellentét kiéleződését.46 Rákosi elvtárs iránytmutató megállapításai eloszlatják a dualista Magyar­ország gazdasági rendje körüli bizonytalanságot. Magyarországon ebben az időben kifejlődött a kapitalizmus, sőt hanyatlani is kezdett ; a magyar társadalom burzsoá jellegű volt, de a kormányzati hatalmat közvetlenül a nagybirtokos osztály, a feudális mágnások tartották kezükben. Rákosi Mátyás eme megállapításai nemcsak a XX. század eleji »feudális« Magyarországról terjesztett szociáldemokrata és polgári radikális »elméletek« ellen irányulnak, hanem felhívják a figyelmet a korszak nagybirtokos kor­mányzó köreinek mélységesen reakciós jellegére is. A magyar történetírásra az a feladat várakozik, hogy Rákosi elvtárs útmutatásai alapján a dualista korszak jellegét és történetét anyagszerűen feltárja és a tények világánál leleplezze a hazafias frázisokkal kendőzött sovinizmust, a liberális jelszavakba burkolt népelnyomást és a nemzetiségek elnyomását, továbbá a hitvány, nemzetietlen külpolitikát. Nemzeti történelmünk e sötét, reakciós korszakából az ekkor meg­születő munkásosztály mozgalma mutatja a kivezető utat. E téren is számos fontos kérdés megvilágítását köszönhetjük Rákosi elvtársnak. A magyar munkásmozgalom különleges vonásainak jellemzésénél Rákosi elvtárs a mozgalom objektív oldalából, a magyar kapitalizmus szerkezetéből és fejlődéséből indul ki. Megállapítja, hogy a dualizmus rendszeréből követ­kezően »a magyar kapitalizmus maga sem volt erős, bizonyos fokig alárendeltje az osztrák kapitalizmusnak és minden hasznot ... az osztrák kapitalizmussal meg kellett osztania«.4 7 Ez a félgyarmati függő helyzet messzemenően meg­határozta a magyar munkásmozgalom alapvonásait. Először is az következett belőle, hogy a magyar munkásosztály, mint az egész magyar dolgozó nép, kettős kizsákmányolás alatt nyögött.4 8 Kizsákmányolta a magyar tőke és ezen­kívül az osztrák tőke is. E kettős kizsákmányolás következtében a magyar munkások helyzete lényegesen rosszabb volt a nyugateurópai munkásokénál s ez növelte elkeseredésüket, forradalmi lendületüket. A magyar munkásmozgalomnak az ország félgyarmati helyzetéből fakadó másik sajátos vonása az, hogy a munkásarisztokrácia igen vékony réteget alkotott a munkásosztályon belül. »A magyar munkások jólszituált rétege nagyon kisszámú volt« és önmagában nem rendelkezett elég erővel ahhoz, hegy a forradalmi munkástömegeket »a maga megelégedettségével áthassa és forradalmi cselekvésektől visszatartsa«.49 A vékony munkásarisztokráciából kikerülő magyar szociáldemokrata vezetőknek az osztrák szociáldemokrácia sietett segítségére. Az egész monarchiában legjobban fizetett bécsi és bécs­környéki munkásarisztokrácia főfunkciója az elnyomott nemzetek forradalmi munkásmozgalmának megbontása és leszerelése volt. Az osztráktól vette át a magyar szociáldemokrácia az ausztro-marxizmust, a szociáldemokráciának ezt az »Ausztriában nagyranőtt és Magyarországra átplántálódott» speciális válfaját, azt az irányzatot, amelyet Rákosi elvtárs a lenini jellemzés alapján ?6 Rákosi Mátyás: A magyar munkásmozgalom története. 1914—1925. A Párt­főiskolán 1948 dee. 29-én tartott előadás gyorsírói jegyzete. 47 A Rákosi-per. 378. o. 48 Rákosi Mátyás: A magyar munkásmozgalom története. 1914—1925. Idézett pártfőiskolai előadás gyorsírói jegyzete. 49 A Rákosi-per. 378—379. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom