Századok – 1952
Tanulmányok - Székely György: A török hódítók elleni védelem ügye a Dózsa-parasztháborútól Mohácsig 118
146 * SZÉKELY GYÖRGY sereg átkelt a.Dunántúlra. Tomori augusztus 18 körül indult el mintegy ötezer lovassal a Dráva védelmére, de még oda sem ért, mikor már arról értesült, hogy a törökök nagyrésze már átkelt.11 0 így következett be a mohácsi csata. Leírása nem tartozik tanulmányunk keretébe. A vesztes csata híre hamarosan elterjedt Európaszerte. A távoli Moszkvába is elérkezett híre és Herberstein és Nogarola november 11 előtt értésültek már a nagyfejedelemtől a török Budáig való előnyomulásáról, míg Lajos király halálát már utazás közben Litvániában tudták meg.111 A szembenálló európai hatalmak magatartása lényegében megegyezik Magyarországhoz való viszonyukat tekintve. Németországban ugyan a mohácsi csata után egy nappal elhatározták, hogy tízezer főnyi segélycsapatot küldenek a magyar király seregébe, de ez már elkésett s csak papiroson maradt határozat volt. Ferdinánd főherceg a mohácsi csatát olyan eseménynek tekintette, amelyet arra kell kihasználnia, hogy Magyarországot többi tartományaihoz csatolja.112 Németország uralkodóosztálya a következő években sem tanúsított valóban őszinte érdeklődést Magyarország megsegítése iránt. Rotterdami Erasmus joggal állapította meg, néhány évvel a mohácsi vész után II. Lajos özvegye számára írt vigasztaló könyvében, amelyben utal Magyarország elfoglalására is, hogy »magát a német birodalmat annyira hidegen hagyta az egész, mintha ami történik, mi reánk egyáltalán nem is tartoznék«.113 A császárral szemben álló tábor még nyíltabban erősítette meg kapcsolatait a törökökkel. Velence egyenesen szerencsekívánatokat fejezett ki, a mohácsi vész után a szultánnál.11 4 A francia király pedig, mialatt Magyarország elvérzett és a török dúlók felprédálták, még szorosabb kapcsolatot épített ki a török szultánnal a maga előnyére és lefektette az alapjait a török birodalomban, majd Ázsia egyéb részeiben évszázadokon át fennállott megalázó helyzetnek : a nyugati államok előjogainak rendszere fejlődött ki idővel az ázsiai országok szuverenitásának serelmére. Franciaország 1528-ban megerősíttette konzulának Egyiptomban élvezett kiváltságait.11 5 1534-ben még szorosabbra fűzte kapcsolatát I. Ferenc a török szultánnal, amennyiben követének olyan utasítást adott, hogy közös támadásra irányuló szerződést hozzon létre a .két ország között Ausztria ellen, ha V. Károly megtagadná a Franciaországtól elvett területek visszaadását.11 6 1535-ben pedig egyezmény jött létre Francia- és Törökország között, amely formálisan a szabad kereskedelmi forgalom kölcsönös biztosítását mondja ki a két országbán, de valójában Franciaország keleti kereskedelmének biztosítását célozza. Ez a szerződés kimondotta a két állam békéjét és őszinte barátságát s ennek keretében Franciaország biztosította, hogy polgárai, amennyiben tíz évet megszakítás nélkül nem töltenek a török birodalom területén, sem fej-, sem földadót nem fizetnek, a török hatóságok török területen sem jogosiütak franciák egymás uo Praknói V. i. m. 293. o. Burgio olasz idézetében is »cinco railia cavalli« szerepel ebben a könyvben, viszont az ugyanabban az évben Fraknói előszavával megjelent Vat. M. Okirattár i. k. 129. sz. alatt közölt Burgio levél »X. milia cavalli«-ról beszél. 111 H. Uebersberger i. m. 214. o. 112 Artner Edgár: Magyarország és az apostoli szentszék viszonya a mohácsi vészt megelőző években. (1521—1526) Mohácsi Emlékkönyv. 104—105. o. из Trencsényi-Waldapfel I. i. m. 76—-78. o. 114 Artner E. i. m. 105. o. 115 Lers V. i. m. 56. o. 116 E. L. Déligeorges i. m. 52. o.
