Századok – 1952

Tanulmányok - Rákosi Mátyás és a magyar történettudomány

7 RÁKOSI MÁTYÁS ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETTUDOMÁNY 1 ellen játszották ki őket, hogy valamennyit kordában tarthassák és kizsákmányolhassák.«2

2 Tehát a fegyveres fellépés a Habsburgok haladásellenes erőkre támaszkodó, Európának ezt a részét gyaçmati kizsákmányolás alá hajtó birodalmával szemben a magyarság és a szomszédos népek önálló nemzeti fejlődésének közös érdekét és ezzel a nemzetközi haladás érdekét szolgálta. De ugyanezt bizonyítják Rákóczi orosz kapcsolatai is, szövetsége Nagy Péter cárral, aki Oroszországban szívós harcot folytatott a reakció erői ellen, az elmaradottság felszámolásáért és győzelmesen szállt szembe az idegen támadókkal, a svéd területrablókkal. •— Harc a haladásellenes Habsburgokkal, szövetség a haladást képviselő Nagy Péterrel — ezt fejezi ki Rákosi elvtársnak az a megállapítása, hogy Magyarország a Rákóczi-szabadságharc idején sorsát a nemzetközi haladás ügyével kötötte össze. »Az elnyomatás idején nem válhatott népünk közkincsévé az a tény, hogy a török hódítás, a német elnyomás ellen vívott évszázados küzdelme, fényes szabadságharcainak sorozata egybeesett a nemzetközi haladás ügyével«.23 Rákosi elvtárs e megállapítása a magyar történészek megtisztelő feladatává teszi, hogy minél alaposabban, minél részletesebben kidolgozzák ezt az alapvető összefüggést, többek között a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozólag is. Rákosi elvtárs mindezen túlmenően felteszi azt a kérdést, mi volt az oka múltbeli szabadságharcaink, forradalmaink bukásának, többek közt annak, hogy »elveszett a Rákóczi felkelés, melynek zászlajára a „pro libertate", a „szabadságért" jelszó volt írva«.2

4

A válasz : »Mindezeket a vereségeket főleg idegen, reakciós erők okozták, amelyek a magyar nép belső ellenségeinek külföldről jöttek segítségére. Nem elsősorban a saját belső gyengéi, hanem a nemzetközi erőviszonyok kedvezőtlen alakulása verte le három évszázadon át a magyar szabadságharcokat«.2

5 A Rákóczi-szabadságharc sorsát a nemzetközi erőviszonyok kedvezőtlen alakulása döntötte el. Míg a szabadságharc kitörésekor a spanyol örökösödési háború elvonta a Habsburg-erőket a magyar hadszintérről, addig a következő években (az 1704-i höchstädti ütközettől kezdve) Bécs évről-évre nagyobb hadsereget tudott átdobni Magyarországra. A túlerővel szemben harcoló magyar nép kedvezőtlen nemzetközi helyzetére, elszigeteltségére jellemző, hogy a nyugati »tengeri hatalmak«, Anglia és Hollandia, a Habsburgok oldalán álltak ; Rákóczi nyugati »szövetségese«, XIV. Lajos francia király fölöttébb ingatag és megbízhatatlan partnernak bizonyult ; Ííagy Péter erőit viszont a svéd hcdítók elleni élethalálharc tartotta lekötve. Az alapvető ok, a külső reakció túlereje mellett azonban Rákosi elvtárs figyelmeztet a bukás belső okaira is: »az idegen reakciós erők ... a magyar nép belső ellenségeinek . .. jöttek segítségére«. A katolikus főpapság általában, a világi nagybirtokosok pedig jelentős részben kezde#61 fogva a szabadságharc ellen foglaltak állást, s jó előre tülekedtek a koncért, árulásuk jutalmáért. Más részük Rákóczi táborába beépülve folytatta bomlasztó tevékenységét, elősegítve a kuruc seregek felmorzsolódását. És a szabadságharc »saját belső gyengéihez» tartozott a nemesi-rendi vezetés és a harcoló népi tömegek ellentétének, a nemzeti összefogáson belüli ellentétnek a kiéleződése is. 22

U. o. 177. o. 23

Rákosi Mátyás: A békéért és a szocializmus építéséért. 631. o. 24

Rákosi Mátyás: Válogatott beszédek és cikkek. 402. o. 26

U. o. 402—403. o.