Századok – 1952
Tanulmányok - Székely György: A török hódítók elleni védelem ügye a Dózsa-parasztháborútól Mohácsig 118
120 * SZÉKELY GYÖRGY Márki Sándor sem oldotta meg megnyugtatóan a kérdést : mi volt az egyház célja a kereszteshadjárat felvetésével, illetve mennyiben játszott szerepet a parasztság felkelésében a török elleni harc meghiúsítása. Bakócz Tamás esztergomi érsek és a pápa magatartása sem egészen világos az eddigi történetírásban . Bakócz már 1512-ben felvetette a törökellenes európai támadó-hadjárat gondolatát. Ez év márciusában II. Ulászló magyar és Zsigmond lengyel király nevében levél útján felszólította a francia királyt, hogy kössön békét ellenfeleinek szövetségével, az ú. n. Szent Ligával. A francia király válaszában szintén időszerűnek mondja, hogy a keresztény fejedelmek összefogják erejüket, egyesítsék seregeiket a törökök elleni háborúra, de Bakócz közvetítését elhárítja azzal, hogy a pápától vár megfelelő békefeltételeket.3 Ebben az. esetben Bakócz, mint a pápa és egyes olasz városállamok ügynöke nyilván- , valóan nem a török hódítók elleni magyar honvédelem szempontjából lépett fel, hanem a francia király ellenfeleinek érdekében. Magyarország és a török birodalom erőviszonyai ugyanis egyre inkább úgy alakultak, hogy a magyar határok biztosítása is mind nehezebbé vált, szó sem lehetett arról, hogy meg- , felelő előkészítés nélkül indított támadó hadjárat eredménnyel járjon. Ulászló király az adott helyzetnek megfelelően nem is járt el helytelenül, amikor 1 sorozatosan több éves fegyverszüneteket kötött meg a törökökkel, így 1513-ban is. Kétségtelen azonban, hogy a török elleni élethalálharc megindulása csak idő kérdése volt. Szelim török szultán Magyarország elleni támadó hadjárata bármely pillanatban fenyegethette az országot, amikor leküzdi a Kis-Ázsiában, Egyiptomban és Iránban megmutatkozó ellenállást testvérei, továbbá a mamelukok szultánja és az iráni sah részéről.4 Ilyen körülmények között lépett fel a pápa és Bakócz a kereszteshadjárat tervével. Ez a terv,' mint a kísérő jelenségek és következmények mutatják, nem szolgálta Magyarország érdekeit már megszületésekor sem. X. Leo pápa 1513 július 5-i feljegyzés szerint ágyúlövések közben hirdettette ki Bakócz Tamás pápai legátussá valá kinevezését.5 A római egyház, a kereszteshadjárat meghirdetésével sok olyan célt próbált mellesleg elérni, ami régóta beletartozott reakciós politikájába, így bár gyakorlatilag nem sokat tett a kereszteshadjárat sikeres megszervezéséért, a keresztes hadjárat előkészítését ügyesen összekötötte az »eretnekek« elleni harccal és az Oroszország ügyeibe való beavatkozással. Még 1513 júliusában a pápa többek között arra is felhatalmazta Bakócz Tamást, hogy saját legátusi működése területén — ebbe pedig Csehország, sőt Oroszország is beletartozott — vizsgálatot indíthasson minden eretnek vagy szakadár (szkizmatikus) ellen és őket, ha kell, világi karhatalom segítségével is megbüntethesse. Ennek a megbízásnak Márki Sándor sem tulajdonított semmi jelentőséget, Bakócz széleskörű felhatalmazásának sok pontja között elrejtve közli.6 Pedig ennek értelmét megvilágítja a pápa 1513 szeptemberében Bakóczhoz intézett utasítása. A pápa, miután elpanaszolja, hogy megbízható értesülései szerint Szelim szultán Magyarország megtámadására készül, míg ugyan-3 Trencsényi-Waldapfel Imre: Erasmus és magyar barátai. Budapest, 1941 6. o. 4 Hans Uebersberger : Österreich und Russland seit dem Ende des 15. Jahrhunderts. I. k. Wien und Leipzig, 1906. 108—109. o. 6 Óváry Lipót: A Magyar Tud. Akadémia történelmi bizottságának oklevélmásolatai. I. k. Budapest, 1890. 1052 sz. 8 Márki Sándor: A magyar parasztháború 1514-ben. Hadtörténelmi Közlemények, 1914. 386—388. o.
