Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata 30
RÁKÓCZI TISZÁNTÚLI HADJÁRATA 43 császári prófuntházat. Midőn a p ró f untmester, Talmayrnak hívták, „tolvaj''-t kiált, a hadnagy reá rivall: „Nem tolvaj, ördögadta, hanem kuruc!"3 3 Ezek „az egynéhány bujdosó katonarendek" nagy szolgálatot teljesítettek a szabadságharc ügyének iáikkor, midőn! la vagabundusi elemeket megszervezték, s egyéni vállalkozásokban íecsérlődő energiáikat a nagy nemzeti cél szolgálatába állították. Nem igen kellett erővel toborozni őket a császári hadseregbe, önként „szívesen ajánlották" magukat. A szervező tisztek úgy gondolták, hogy a kegyelem reményében, s lkésőn ébredtek rá a valóságra: Esze Tamás és Kis Albert a katona mundérban nem a császárnak, hanem Rákóczinak toboroztak katonákat. Az a 20—25 hajdú, aki 1703 tavaszán a Bagossy-eziredből ki-állott a hegyek közé, lett a kuruc gyalogságnak a magja.34 Június elején már egy katonaszökevényekből álló lovascsapat is készen van az indulásra, a ligeteken, Debrecen alatt: Ocskay László,3 6 Borbély Balázs,3 6 Pap Istók,3 7 Török Péter és Pikó Demeter3 8 huszárjai, ez a csapat is egyik láncszeme a Tiszántúlt behálózó szegénylegényszervezkedésnek. 33 Az esetet az 1700 júl. 28-án Bihar vármegye által megejtett vizsgálat jegyzőkönyvéből ismerjük. (O. L. Lymbus. Ser. I. fasc. 62.) 34 Thaly téved, amikor azt írja, hogy a tiszaháti felkelés szerzői: Esze Tamás és Kis Albert „erőszakos katonafogdosási hajsza" és „a Bagossy-ezredbe soroztatás elül bolyongtak az erdőkön" (Bercsényi-család, II. 461.). Károlyi azonban világosan mondja, hogy önként csatlakoztak az ezredhez: „Bereg vármegye nevében szabadon jártak és a hajdúságot toborzották". (Sz 1874. 321—322. MK 1945. 113.) 35 Thaly szerint Ocskay a fejedelem felhívására csatlakozott a felkelőkhöz. Breznóbányáról „martalóc-lovasai élén nekiváltott (!) a polonkai szorosnak, s Gömörön át Putnoknak, Tokajnak". Tokajnál találkozott vo'r.a Borbély Balázs Debrecen és Szolnok felől érkező huszárjaival. (L. idézett Ocskay-életrajza 23—24. lapjait.) Ez nem valószínű, mert Palugyay szerint Ocskay, az Ebergényi-ezred szökevénye, a Debrecen alatt szervezkedő huszárcsapat vezetője volt: .,Cum militibus seu praedonibus Pap Istók, nimirum Pikó Döme et Borbély Balázs cum septuaginta vei ultra equitibus in campo Derecskeiensi statim penes erat," Palugyay tudósítása egybevág az idézett jezsuita-napló amaz adatával, hogy Ocskay a Tiszánál hadat gyűjtött a franciák ellen, s Rákóczi hírére katonái magokkal menni kényszerítik, A Tisza körül való forgolódására vall házassága is Tisza Ilonával a szabolcsmegyei Pócsról. Neve a tiszántúli hadjárat forrásaiban egyszer sem fordul elő, utoljára Tiszabecsnél találkozunk vele. Talán azért, mert ebben az időben házasodott. oe „Előbb a király leghívebb és legvitézebb katonái közé tartozott. Részt vett Eger vára visszavételében s ez alkalommal armáüst is nyert. Midőn egy alkalommal Fülekről Szendrőre ment. a kurucok felverték, minden jószágát felprédálták. Ekkor armálisát is elvették." (Orosz Ernő, Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesüli vármegyék nemes dsaládjai. Eger, 1906. 34.) — Rákóczi 1704. ápr. 2-án kelt rendeletére „Heves vármegyei Bura nevü faluja remittáltatott és kezében bocsáttatott". (Prot. Exp. 73.) 37 Valószínűleg azonos azzal a Körösi Pat Istvánnal, akiről A szegénylegény énekének 9. strófája szól, mert a „kecskemétiek, körösiek és ceglédiek magokat eleintén Pap István kapitány mellé adták". (Prot. Exp. 194.) Ha a Palugyay említette Pap Istók azonos személy a körösi Pap Istvánnal, akkor ebből az következik, hogy a szegénylegények szervezkedése a „Három városra" is kiterjedt. — Pap István szeptember vége felé Torday Ferenc ezereskapitánnyal a váradi németek ellen harcoló püspökladányi táboron volt. Torday okt. 1-én ezt írja Sennyey István generálisnak: „Pap István urammal a jó paripás katonák elmentek". (Thaly-gyüjt. 217.) — Irházy Ambrus könyve. Nagykőrös története a Rákóczi-féle szabadságharc alatt (Nagykőrös, 1935. Közlemények a debreceni tudományegyetem történelmi szemináriumából. 6.) mitsem tud Pap Istvánról. 38 Török Pétert A szegénylegény éneke Jánki Péternek, Pikó Demetert Zöld Demeternek mondja. A források rendszerint együtt említik őket; mindketten hadnagyok voltak Károlyi lovasregimentjében. Pikó már mint ezereskapitány írta alá nevét a majtényi fegyverletételt. III. Károly 1712. aug. 5-én megnemesítette. (Áldásy Antal, A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. IV. 378.)
