Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Pach Zsigmond Pál: A majorsági gazdálkodás és a parasztság kisajátítása a XVII. századi Magyarországon 391
л '410 РАСН ZSIGMOND PAL aminthogy a főúri uradalmak majorságain — a túlnyomó jobbágyrobot mellett — már feltűnt a béresek, cselédek alkalmazása.15 2 A majorgazdálkodás, àz allodiumok növelése pedig óhatatlanul elvezet a parasztság földtől va'.ó megfosztásához, kisajátításához. Igaz, hogy a majorság kiterjesztése igen gyakran a határ addig nem használt területeinek müvelés alá vonásával történt, hiszen föld sokhelyütt bőven volt, munkaerő pedig szűken. De nem csak így történt. Csáky István, Wesselényi Ferenc vagy Rákóczi György a XVII. században éppolyan jól tudta, mint Nádasdy Tamás száz évvel előbb, hogy az allodiumok létesítésének és kiterjesztésének módjai közül — épp a munkaerőhiány miatt — a legegyszerűbb és a „legeredményesebb... az, amely már megművelt területet biztosított a fö'd-esúrnak".153 Sor került tehát egyfelől a jobbágyok által pusztánhagyott telkek, deserták bevonására, másfelől jobbágyi művelés alatt álló, ill. jobbágyi birtokban lévő földek allodizálására. Persze, megint igaz az, hogy pusztatelkek sokhelyütt hosszabb ideig parlagon hevertek, vagy a falubeliek, ill. szomszéd falvak parasztjai é'ték. Az is igaz, hogy a földesúrnak — jórészt éppen az al'od'á'is munkaerő biztosítása miatt — gyakran nagy gondot okozott üres telkeinek benépesítése. így érvényesült az idegen pusztítás, a munkaerőhiány, súlyosan korlátozó hatása. Ugyanakkor azonban, amikor csak mód és lehetőség kínálkozott, „a pusztatelket a földesúr számára szántják-vetik", vagy éppen „mint a'lodiumot művelik", ahogy erre a fenti áttekintés nem kevés példát nyújtott. Hasonlóképpen bukkantunk rá a XVII. századi allodiumokon a művelés a'att álló úrbéres földek megcsonkításának számos példájára: a közös haszonvéte'ekből való kiszorítástól kezdve a jobbágytelki állomány je'entős leszállításáig, az erdő-, rét- stb. fog'alástól kezdve a jobbágyi szántók allod zálásáig. így érvényesült, a gátló tényezők korlátai között is, a majorgazdálkodás kisajátító hatása, a parasztság földtől való megfosztásának tendenciája. 3. De nemcsak így érvényesült ez a tendencia. A majorgazdálkodás fejlődésének közvetlen kisajátító hatása mellett nem szabad elfeledkeznünk ugyanilyen irányú közvetett hatásáról; arról, hogy a mezőgazdasági árutermelés fejlődése még ott is a parasztság kisajátításának megindulására, ill. előrehaladására vezetett a1 XVI—XVII. században, ahol az allodiumok még csak kis részét tették ki az urada'mak fö'djének, ill. ahol az allod'umok kiterjesztése nem ment .végbe közvetlenül a parasztság, a jobbágvtelkek rovására. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogv a mezőgazdasági • árutermelés fejlődése szükségképpen a jobbágy feudális kizsákmányolásának, a munka-, a termény-, a pénzjáradéknak a fokozására vezetett, különösen a munkajáradék, a robot növelésére. Engels rámutat arra, hogy „a kapitalista korszak, a falun, mint« a jobbágyi robotmunkára alapozott mezőgazdásági nagyüzem korszaka köszöntött be".154 Még viszonylag kevésbbé súlyos eset az. amikor a pozsonvi uradalom számos helységében 7 napról 60 nanra emelkedik az évi robot,15 5 vagyis -heti átlagban valamivel 1 robot-nap fölé; még az ecsedi urada'om sem jelenti a megterhelés tetőfokát, ahol „edgy hetet ki-ki maga erejével az dominus terrestris számára szolgál, ...viszont két heteit magoknak szolgálnak, úgy hogy minden harmadik betett az várhoz 152 Lippai János: Calendarium oeconomicum - perpetuum. Nagyszombat, 1662. Ajánló levél. 155 V. ö. Komoróczy: i- m 61. 154 Engels: A Mark. A német parasztháború e. kötet II- függ. Bp., 1949. 168. 155 A nagyfödémesi majorság körül. O. L. U. et С. 34 : 77 (1574).
