Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata 30
RÁKÓCZI TISZÁNTÚLI HADJÁRATA 11)7 hazafiia. Teleki azonban még nem merte magát elhatározni erre a nagy lépésre, s a vár védelmét szervezte meg. A szervezés jól indult, de siralmasan végződött. A várban az őrséget Schultz német kapitány kompániája látta el, melyben francia nemzetiségű katonák is voltak. A várbeli hajdúság jórészt vidékbeii armásokból állott. 14-én ,,a császár hűségében való vár tartására" mindnyájan esküt tettek. Másnap Teleki kurrenst bocsátott ki, hogy ,,mindenféle rend a vidékbül a vár alá jöjjön. A környékbeli falvakból a nemesség és a falusi parasztbírák hetedmagukkal össze is gyűltek, s megfogadták, hogy „az előbbeni szokás szerint a vár alá recepiáljájk magokat", hívek maradnak, és ,>a hírt behozzák". A nagy fogadkozásból semmi sem lett. „Kevés napok alatt" behódoltak a kurucoknak, sőt az armások is fizetéseikkel elszöktek.102 Kővár-vidékém már jórészt román parasztok és kisnemesek kérnek részt a kuruc felkelésből. A kővári ellenállást nem annyira a kuruc fegyver, mint inkább a kuruc agitáció bomlasztotta szét. Ezt éppen Teleki egyik leveléből tudjuk. Ezt írja Czegei Vas Györgynek:1 "3 „A Rákócziana practica ebben a vidékben igen grassal; megparaincsolitatott mindenütt: élete elvesztése alatt egy jobbágy is oly földesurat ne szolgáljon, aki Rákóczi úr részére nincs". Már idéztük ezt az adatot, mikor Esze Tamás szabolcsi pátenseiről szólottunk. Döntő bizonyíték arra, hogy a falvakat kezdettől fogva járják a parasztokat a földesurak ellen biztató levelek, s az elvetett mag jól gyümölcsözik, mert nagy paraszt-tömeget állít a kuruc zászlók alá, de Rákóczi számára keserű gyümölcsei is vannak, hiszen — a nemzeti összefogás rovására — felszínen tartja a birtokos nemesség és a jobbágyság ellentétét. A kővár vidéki megmozdulás szerzi meg majd Rákóczi számára Nagybánya birtokát. Az a kuruc sereg, mely ezekben a napokban Ugocsában— Máramarosban nyomul előre, a bányavárosok elfoglalását tekinti végső céljának.' A kővár-környéki kurucok azonban megelőzik őket. 5. A szatmári vár falairól augusztus 6-án reggel hét óra tájban láttak először kurucokat. Azon a napon, amelyen Glöckelsperg generális bevonult Szatmárra, elhajtották a város ménesét, mitsem törődve a sűrű ágyúzással. Az utolsó két hét alatt a kurucok elözönlötték az egész vármegyét, s a városban naponta nőtt a bizonytalanság. Midőn negyedlikén este tíz órakor elsütöttek egy ágyút, Szatmár városában tumultus támadt.181 Az augusztus 3-án Mikolánál és Józsefházánál megjelenő kurucok annak a seregnek a katonái, mely Ugocsa és Máramaros meghódítását kapta feladatul a fejedelemtől.18 5 A sereg vonulásának irányát jól meg tudjuk állapítani. 4-én ,a Tur mögött: Kökényesden és Halmin vannak. Elhajtják Soós János ménesét s ezzel lovasítani tudják lóra kívánkozó talpasaikat. 6-án benyomulnak Nagyszőllősre, a br. Perényi-család fészkére. Perényi Miklós nem régen még a németeket várta, s karóbahúzással fenyegette Rákóczihoz húzó jobbágyait, most atyjafiaival — a négy Perényi-család — Huszt várába húzódik a kuruc támadás elől. Bár az Ugocsa-máramarosi vonulást két nemes: Majos János és Ilosvay Bálint vezeti, ez a jobbágyfelkelések minden jegyét magán hordozza. Ugocsa kezdettől fogva kuruc vármegye, a legkurucabb valamennyi között: olyan kemény és öntudatos kuruc jobbágyok még Beregben sem igen akadtak, mint a Perényiek nagvöllősi, s Károlyi anyósának, Barkóczyné Koháry Juditnak salánki jobbágyai. A várakba húzódó nemesek javait minden kímélés nélkül felprédálják; itt nem fékezte őket Rákóczi tiltó tekintete. Nincs mit csodálkoznunk a nemesek futásán;, még frissen élt emlé-182 Teleki-napló: aug. 11,—aug. 17. 183 Thaly-gyüjt. XXVIII. 186. — Czegei Vass György is megemlékezik naplójában Telekivel való levelezéséről. (364.) 184 Diarium: aug. 4—5. 185 Mémoires, V. 59. — Diarium: aug. 3. 6 Századok 1/5
